Várkastély csalás – Leszámlázta az el nem készült bútort

A Zalaegerszegi Járásbíróság 2019. június 14. napján hozott nem jogerős elsőfokú ítéletet annak a három zalai vállalkozónak a perében, akiket a megyeszékhelyhez közeli várkastély felújításával kapcsolatban vádolt meg Zalaegerszegi Járási Ügyészség.

A vád szerint az I. rendű vádlott 2012 novemberében kötött támogatási szerződést a zalai megyeszékhelyhez közeli várkastély turisztikai fejlesztésére. Az épület második emeleti bútorainak elkészítésére a férfi a II. rendű vádlottal kötött szerződést. A bútorokkal 2015. augusztus 31-ig kellett volna elkészülnie ahhoz, hogy a támogatást a szerződésben foglaltak szerint el lehessen számolni.

A berendezési tárgyak azonban nem készültek el határidőre – a kastély bútorzatának készültségi szintje még 2016-ban is 50 % alatti volt –, azonban az I. rendű vádlottnak pénzre volt szüksége ahhoz, hogy a felújítással kapcsolatos pályázat önrészét előteremtse. Ennek érdekében az I. és a II. rendű vádlottak valótlan tartamú teljesítésigazolásokat és a vállalkozói díj fizetéséről szóló számlákat állítottak ki, majd a hamis számlákon szereplő összegeket átutalták a II. rendű vádlott számlájára, aki ezen összegeket felvette és az I. rendű vádlottnak adta, aki ezt visszaforgatta vállalkozásába.

Az ügy III. rendű vádlottjának feladata a felújítással kapcsolatos reklámtevékenység volt, amelyet végül nem teljesített, ennek ellenére kiállította róla a számlákat.

A vádlottak a jogosulatlanul igényelt támogatással a Magyar Államnak 4 millió, az Európai Unió költségvetésének pedig közel 24 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. A bíróság megállapította azt is, hogy az ügy I. rendű vádlottja a hamis számlák áfa tartalmát, cca. 16 millió forintot levonható adóként szerepeltetett az általa benyújtott adóbevallásban, és azt teljes mértékben vissza kívánta igényelni, így az adó alapja és mértéke tekintetében – az adóhatóságot megtévesztve – rendszeres anyagi haszonszerzésre törekedett, amely bűncselekményét vádlott társai szándékosan segítették.

Mindezek miatt a Zalaegerszegi Járásbíróság az I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében, valamint közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében. Ezért őt 4 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, továbbá 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is.

A II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználás vétségében, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználás vétségében, valamint a számvitel rendjének megsértése bűntettében. Ezért a bíróság halmazati büntetésként 2 év 9 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, valamint vele szemben elrendelte egy korábban kiszabott, 1 éves felfüggesztett börtönbüntetés utólagos végrehajtását is.

A III. rendű vádlott – aki teljes körű beismerő vallomásával segítette a hatóságok munkáját – bűnös bűnsegédként költségvetési csalás bűntettében, valamint bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználás vétségében. Ezért őt a járásbíróság 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Az ügyész a II. rendű vádlott ítéletét tudomásul vette, míg az I. és III. rendű vádlottak vonatkozásában 3 nap gondolkodási időt tartott fent. Az I. és III. rendű vádlottak felmentésért, míg a II. rendű vádlott enyhítésért fellebbezett.

Az ítélet nem jogerős.


Hasonló cikkek