A legnagyobb újságírószervezet szerint magáncégek tiltakoznak, a lengyel ellenzék szerint politikai célzatú az akció.
A reklámadó lengyelországi bevezetéséről szóló tervezet célja nem a szólásszabadság korlátozása, hanem a nagy médiacégek megadóztatása – jelentette ki Andrzej Duda lengyel államfő szerda esti tévéinterjújában. Duda a társadalmi vitára és a kormányon belüli megvitatásra váró, előzetes tervezet kapcsán nyilatkozott, amely ellen szerdán több magánkézben lévő sajtóorgánum tiltakozott, szüneteltette a műsorszolgáltatást, a sajtószabadság elleni támadásnak minősítve a beharangozott reklámadót.
A lengyel elnök elfogadható lépésnek tartja a nagy médiacégek megadóztatását, de megjegyezte, hogy a tervezetet részletekbe menően még nem ismeri. A reklámadó szerinte nem érinti a szólászabadságot, hanem csak a “pénzről szól”. Lengyelországban szerinte nem korlátozzák a szólásszabadságot. A lengyel kormányfői hivatal vezetője, Michal Dworczyk csütörtökön a lengyel közszolgálati rádióban hangsúlyozta, hogy a tervezet nem jelent semmiféle háborút a média ellen, de a nagy médiacégek védekeznek az adófizetés ellen. A nagy médiakonszerneket több európai ország is megadóztatta. Természetes dolognak mondta, hogy Lengyelországban adóznának azok a cégek, amelyek ott tesznek szert bevételre.
A javaslat elsősorban a globálisan több mint 3,4 milliárd zlotynál (271,7 milliárd forint) nagyobb bevételt, valamint az internetes reklámból 22 millió zlotyt (1,6 milliárd forint) meghaladó bevételt termelő műsorszolgáltatókat érinti, amelyek eddig nem Lengyelországban adóztak. A tervezetet „a média egy része a szólásszabadság korlátozásaként próbálja bemutatni, valójában azonban a Lengyelországban általuk keresett nagy pénz miatt folytatott harcukról van szó” – jelentette ki Dworczyk.
Piotr Müller kormányszóvivő a Radio Wnet független rádiócsatornának csütörtökön elmondta: a kormány kész a tervezett társadalmi konzultáció során tárgyalni az adókulcsokról, hogy az adó semmiképpen se korlátozza a lengyel média versenyképességét. A tervezet szerint a reklámbevételek 2-15 százalékát vinné el az adó, a reklám méretétől és a hirdetett termék jellegétől függően. Az adóból származó bevételt az államkincstár a koronavírus-járvány által érintett egészségügyi és kulturális ágazat megsegítésére fordítaná.
A legtöbb lengyel újságírót tömörítő Lengyel Újságíró Szövetség (SDP) szerda esti nyilatkozatában aláhúzta: a tervezeten folytatott munkák jelenlegi szakaszában nem lehet előre látni, hogy az új szabályozás mennyire befolyásolná a sajtószabadságot. Az egyes médiaszervek aznapi tiltakozását az SDP a magánmédia tulajdonosainak érdekeit védő akciónak nevezte.
Az ellenzéki többségű szenátus elnöke, Tomasz Grodzki csütörtök esti, a közszolgálati rádióban és televízióban sugárzott beszédében úgy vélekedett: a reklámadóról szóló tervezet célja, hogy elhallgattassa a kormánybírálókat, és „szájkosarat húzzon a független médiára”. Felszólította a kormányt a javaslat visszavonására, és hangsúlyozta: a szenátusi többség nem hagyja jóvá „a médiaszabadság ellen irányuló merényletet”.
lengyel közszolgálati televízió honlapján elérhető dokumentum szerint a reklámadó évente közel 800 millió zloty (63,9 milliárd forint) bevételt hozna az állami költségvetésnek, amiben benne van a két internetes óriáscég, a Google és a Facebook által fizetendő összeg. A legmagasabb adót, 144 millió zlotyt az amerikai Discovery társaság tulajdonában lévő TVN fizetné. A lengyel tulajdonú, a kormánnyal szemben kritikus Polsat tévé adója mintegy 108 millió zlotyt tenne ki, míg a közszolgálati TVP mintegy hetvenmillió zlotyt fizetne.
Kövessen minket: Facebook
