A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem a Facebook üzleti piaci modelljét szankcionálta, amikor 1,2 milliárdos bírságot szabott ki, hanem azt, hogyan kommunikálta ezt a felhasználókkal – mondták szakértők a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Az ítélet végrehajtható, mivel az Európai Unió egyik tagállamában nyújtotta a szolgáltatásait a médiaóriás, de várhatóan a cég fellebbezni fog az ítélet ellen.
Pár napja GVH 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki a Facebookra, ami az eddigi legnagyobb összegű, fogyasztóvédelmi ügyben kiszabott bírság A versenyhatóság tájékoztatása szerint a Facebook Ireland Ltd. jogsértést követett el, amikor ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és súgóközpontjában. A fogyasztóknak ugyan valóban nem kellett díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, de felhasználói aktivitásukkal és adataikkal üzleti hasznot hajtottak a vállalkozásnak és így fizettek a szolgáltatásért – fejtette ki a versenyhivatal.
| Szűts Zoltán, a Milton Friedman Egyetem oktatója, médiakutató elmondta, hogy a közösségi média segít, hogy hírt adjunk magunkról. De ha úgy hirdeti magát egy cég, hogy ingyenes, az azt jelenti, hogy semmilyen ellenszolgáltatást nem kell adniuk, viszont a Facebook esetében nem erről van szó. A valóságban az adatainkkal, aktivitásunkkal fizetünk a szolgáltatásokért – mondta. |
A XXI. század egyik legnagyobb értéke az adat
„A XXI. század egyik legnagyobb érteke az adat. Ha kellő mennyiségben áll rendelkezésre, akkor ebből minták állíthatók elő, amelyeket aztán reklámcélokra vagy szavazás befolyásolására is fel lehet használni” – fogalmazott.
Ifj. Balsai István ügyvéd a jogi tényállásról elmondta, hogy a versenyhatóság arra kereste a választ, hogy megtévesztő-e fogyasztóvédelmi szempontból a Facebook ingyenesség szolgáltatásra vonatkozó állítása, miközben a platform egy olyan üzleti modellt működtet, amelynek a lényege, hogy a fogyasztók adatait felhasználják.
A Facebook azzal érvelt, hogy az ingyenesség kizárólag pénzügyi ingyenességet jelent, a GVH szerint viszont az ingyenesség nem valósult meg. Hangsúlyozták, hogy a hatóság nem azt bírálta, hogy egy olyan üzleti modellt működtetnek, amelyben az adatokkal lehet ellentételezni a használat költségmentességét, hanem azt, hogy a cég ezt úgy kommunikálta 2010 és 2019 között, mintha ez ingyenes lenne.
A jogász szerint a legnagyobb probléma azzal volt, hogy nem volt tisztázott a felhasználók számára, hogy az ingyenesség egy olyan megtévesztő fogalom, ami arra utal, hogy semmilyen ellentételezést nem kell adniuk, hogy használják a szolgáltatást. Az, hogy az adatokat a Facebook felhasználhatja, az ellentételezésnek számít. Mivel ilyen ellentételezés fennáll, ezért nem lehet ingyenességnek nevezni ezt a szolgáltatást.
Mennyire érdekli ez a felhasználókat?
Szűts Zoltán elmondta: a 2000-es évek közepén úgy tűnt, hogy a felhasználók kaptak egy platformot, ahol kifejezhetik magukat, akkor senki nem törődött a következményekkel. Most kezdett el tudatosulni az emberekben, hogy bejegyzéseiknek nyoma van, és ez következménnyel járhat.
Úgy látja, az emberek ma sem tudják pontosan, hogy mi történik adataikkal. Ez nemcsak olyan személyes adatokat jelent, mint név, lakcím vagy e-mail cím, hanem azt is, hogy mennyi időt tölt valaki egy-egy oldalon.
A tudatosságra ellenpélda sok olyan cég, amelyek nyilvános platformok helyett saját zárt rendszerben végzik fordítási munkáikat, saját fordítóprogramokat létrehozva. Amennyiben a Google Translate programmal dolgoznának, akkor kiderülne egy-egy cégről, hogy milyen tevékenységet folytat.
| Az olyan nagy technológiai cégek, mint a Facebook, már hatalmi tényezővé nőtték ki magukat, tartalmat törölhetnek, országok belpolitikájába avatkozhatnak be, következmények nélkül – hangzott el az adásban. |
Arra a kérdésre, hogy az emberek hol kereshetik igazukat, ifj. Balsai István egy példát hozott fel. Pár hónappal ezelőtt valaki a Kúria oldalát lemásoló áloldalt hozott létre a Facebookon. Darák Péter bejelentést tett a közösségi médiaóriásnál, egy csetbot pedig visszaírt, hogy igazolnia kell magát. A legfelsőbb bírói testület elnökének fénymásolatokkal, dokumentumokkal kellett igazolnia magát. Az áloldalt csak pár hónap múlva lőtte le a Facebook. Ez is azt mutatja, hogy ez egy teljesen szabályozatlan terület – fogalmazott.
A szabályozást firtató kérdésre elmondta, hogy nemzetközi egyezményekkel, transznacionális jogalkotással lehetne fellépni a nagy tech-cégekkel szemben, önmagában egy-egy ország saját szabályzása nem biztos, hogy eredményre vezet.
Sok vagy kevés a bírság?
A büntetés kiszabásánál a jogszabályi előírásokat követte a versenyhivatal – mondta ifj. Balsai István. A GVH a hirdetési bevételekből indult ki, de csak a 2018-as magyarországi piacra vetített részt vette figyelembe, annak is a 10 százalékát.
A GVH üzleti titokként kezeli, mennyi volt a Facebook Ireland magyarországi piacra vetített bevétele 2018-ban, erre csak a bírság összegéből lehetne következtetni. A bírságot növelő tényező volt, hogy megfelelően elrettentő hatással bírjon – tette hozzá.
A GVH határozata végrehajtható annak ellenére,
hogy a magyarországi működést a Facebook Írországban bejegyezett cégén keresztül végzi, mivel a szolgáltatásait egy európai uniós országon belül nyújtotta.
Valószínűleg a cég nem várja meg, hogy végrehajtást kezdeményezzenek ellene, mert annak a költségei is magasak lennének – fogalmazott.
A jogalkotás mellett Szűts Zoltán a tudatosság és a digitális kompetenciák fontosságát emelte ki. Ebben az iskolának és a családnak lehet fontos szerepe.
Kiemelte: önmagában annak, ha megadjuk a nevünket és e-mail címünket, nincs nagy információ értéke. Ezzel szemben az, hogy mikor, mit és milyen tartalmat fogyasztunk, mit lájkolunk, már olyan információ, amit értékesíteni lehet cégeknek, akik célzott hirdetéssekkel érhetik el a felhasználókat.
