Ha folytatódik az alacsony kamatok korszaka, a garantált nyugdíjalapok előbb vagy utóbb negatív eredménnyel zárnak, ami elsőként az ügyfelek megtakarításainak az alacsony hozamában jelenik meg.
A pénzüket befektetők vagy megbékélnek a nullás, negatív kamattal, vagy egy olyan terméket keresnek, amely nagyobb kockázatot jelent, ám nagyobb hozam érhető el vele. A Trend gazdasági hetilap információi szerint azonban a nyugdíjpénztáraknak az ilyen megoldás komoly problémát jelent: minden, a második nyugdíjpillérben résztvevő társaságnak ugyanis kötelező garantált kötvényalapot biztosítania. És garantálnia kell azt is, hogy a befektetők pénze nem értéktelenedik el. Ha ez mégis megtörténne, a saját tőkéjükből kell megtéríteniük az esetleges veszteséget.
A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) azonban azt állítja, hogy a nyugdíjpénztáraknak elegendő lehetőségük van arra, hogy nyereségre tegyenek szert. „A nyugdíjpénztárakat semmi sem kötelezi arra, hogy csak államkötvénybe fektessenek. Annak ellenére, hogy a negatív hozamú kötvények száma nő, a piacon elegendő mennyiségű olyan befektetési lehetőség van, amelyek nyereséget biztosítanak.” – állítja az NBS szóvivője, Martina Vráblik Solčányiová.
A kötvények és a betétek negatív hozamai nem számítanak kirívó jelenségnek, így ma már az lesz a siker mutatója, ha minél kisebb mínuszt sikerül elérni.
A nyugdíjpénztárak szkeptikusak azzal kapcsolatban is, hogy elérhetnek-e nyereséget azok a kötvényeik, amelyek eddig hasznot hoztak. Ugyanis a nagyobb hozamot azokkal a kötvényekkel lehet elérni, amelyeknél magasabb a kockázat. A törvényben meghatározott garanciák miatt azonban nagyon óvatosak a befektetéseknél. Azoknál a befektetőknél, akik az értékpapírjaikat a lejáratig megtartják, gyakorlatilag mindegy, hogyan alakul a kötvények értéke, hiszen a lejáratkor megkapják a hasznukat, ám a nyugdíjpénztárak nem profitálnak az ilyen hozamingadozásokból. Ha a kamat nullára csökken, a kötvényt magasabb értékre kell átértékelni. Ez azonnal magasabb megtérülést eredményez. Ha a kamatlábak nem csökkennek tovább, a kötvény ily módon kimerítette a növekedési potenciálját.
A garantált alapokban levő kötvényeket nem kell feltétlenül megtartani a lejáratig, azok akár korábban is eladhatók. „Ezért egyes kötvények negatív hozama a lejáratig nem feltétlenül jelenik meg az alap teljesítményében, ha a piacon lesznek olyan befektetési lehetőségek, amelyek összeegyeztethetők az alap stratégiájával, és amelyekkel el tudjuk érni a pozitív hozamot. Ezzel pedig garantálható a nyereség az ügyfelek számára.” – mondja Matej Varga, a Postabank nyugdíjpénztárának az igazgatója.
Mivel a nyugdíjalap-garanciákat tízévenként ellenőrzik, és az első időszak 2013-ban kezdődött, az alapok teljesítményét legkorábban 2022 végén értékelik. A nyugdíjalapoknak jelenleg elegendő tartalékuk van ahhoz, hogy a már futó időszakokban fedezzék az elkövetkező években esetlegesen felmerülő veszteségeket. Problémát csak a következő időszakok jelenthetnek, amelyek idén és az azt követő évben kezdődnek.
Forrás: ujszo.com
