Virtuális Erőmű, kötelező oltás, klímabarátság

Ezek voltak a 42. hét fontosabb gazdasági eseményei

A hét fontosabb gazdasági eseményei. 

PannonHírnök / Nueco 2021. 10. 29. 

“A Virtuális Erőmű Program, Paks után az ország második legnagyobb virtuális villamos erőműve lett mintegy 800 Megawatt teljesítményével.” – Szili Katalin, a Virtuális Erőmű Program védnöke

 

Előzmények

Az előző összefoglalónkat itt olvashatják, melyből többek között kiderült az is, hogy januártól 20 százalékkal megemelik az ápolók bérét. A PannonHírnök gazdasági híreit itt olvashatják.

 

Az elmúlt hét fontosabb gazdasági eseményei 

Átadták a Virtuális Erőmű Program energiahatékonysági kiválósági pályázatának díjait

Idén már 12. alkalommal hirdették meg a Virtuális Erőmű Program (VEP) energiahatékonysági kiválósági pályázatát, amelynek jubileumi díjátadó ünnepségét szerdán tartották a Parlamentben, írja az MTI-re hivatkozva a webradio.hu. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, a program védnöke, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának alapító elnöke beszédében felidézte: a Virtuális Erőmű Program 10 éve indult, olyan időszakban, amikor a globális túlfogyasztás napja augusztus végére esett; idén június 8. volt.

Kiemelte, hogy a program mérföldkőhöz érkezett: eljutottak oda, hogy a VEP, Paks után az ország második legnagyobb virtuális villamos erőműve lett mintegy 800 Megawatt teljesítményével. Ezért az eredményért köszönetet mondott minden résztvevőnek. (A VEP indulásakor azt tűzték ki célul, hogy a programhoz csatlakozók egy 200 megawatt teljesítményű erőmű termelésének megfelelő energiamegtakarítást érjenek el 2020-ig, ezt a célt már korábban sikerült elérni.)

A világ tele van túlzásokkal, csak az energiafogyasztást tekintve, számos felesleges dolgot vásárolunk, a túlfogyasztás áthatja az életünket Szili Katalin szerint. „Ennek megálljt kell parancsolni” – fogalmazott. Ezt célozza a VEP is. Mára eljutottunk oda, hogy az intézményrendszerben is olyan szabályokat kell rögzíteni, ami a megelőzést és a megtakarítást szolgálja a fenntartható környezet érdekében. Tudomásul kell venni, hogy a környezet korlátos, nem lehet a végtelenségig kifosztani. Az alaptörvény ebben korszerű, a nemzeti hitvallás része a természeti és ember alkotta erőforrások megőrzése, és kitér a fenntarthatóságra is – mondta.

Molnár Ferenc, a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a VEP tulajdonosa arról beszélt, hogy a tíz év alatt lett a VEP az ország 2. legnagyobb villamos erőműve, 2050-re a cél, hogy a legnagyobb legyen. “Létrejött az a szemlélet, hogy a legtisztább energia az, amelyet nem fogyasztunk el, és meg sem termelünk” – mondta. Tíz év alatt 25-szörösére nőtt a programban elért megtakarítás, amely az elmúlt mindkét évben megduplázta teljesítményét. A program “támogatásfüggetlenné” vált, piaci bevételekre támaszkodik – mondta. Új innovatív termékeket és szolgáltatásokat vezettek be, digitális oktatási és szemléletformálási platformot és applikációt fejlesztettek, valamint egy digitális és fenntartható tőkebefektetési platformot. A VEP-ben elért szén-dioxid-kiváltás az ország éves szén-dioxid-kibocsátásának közel 10 százaléka – ismertette.

A Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. által 2011-ben elindított Virtuális Erőmű Program a legnagyobb szakmai és társadalmi összefogással rendelkező hazai energiahatékonysági program, amelyhez eddig több ezer vállalkozás, iskola és önkormányzat csatlakozott. A meghirdetett pályázat célja, hogy Magyarország olyan virtuális erőművet „építsen fel” igazolt energia-megtakarításokból, amely gyakorlatilag kiváltja egy valódi erőmű létrehozását.

A Virtuális Erőmű blokkokból épül fel: vállalati, lakossági, önkormányzati és nemzetközi blokkjainak teljesítményét az adott célcsoportra vonatkozó szemléletformálás sikerességén és az így realizált megtakarítások volumenén mérik le. A VEP-et az Európai Bizottság is díjazta, és mára Kelet-Közép-Európa legnagyobb zöld energetikai programjává nőtte ki magát. 

 

A munkáltató kötelezővé teheti munkavállalóinak az oltást 

Három fontos intézkedésről döntött a kormány a járvány ellen. A járvány-előrejelzések abban egyetértenek, hogy a negyedik hullám során ugrásszerűen megnőhet a fertőzések száma, míg a kórházba vagy lélegeztetőgépre kerülőké és az elhunytaké kisebb mértékben, de növekedni fog, így a helyzet új intézkedéseket igényel. Így a munkaadók immár előírhatják a koronavírus elleni védőoltást is a munkavégzés feltételeként, amennyiben a dolgozók biztonsága ezt kívánja. Ezt a döntést maga az állam, mint munkaadó is érvényesíteni fogja saját munkavállalóinál, az önkormányzatoknál pedig a polgármester dönt ugyanerről.

November 1-től maszkot kell viselni a közösségi közlekedési eszközökön, és látogatási tilalmat rendelnek el az egészségügyi intézményekben. A szociális intézményekben a tilalomról a vezető dönthet. Az intézkedések célja, hogy minél többen oltassák be magukat. A kabinet az operatív törzs javaslatára változtatott a jelenlegi szabályokon, míg az oltás előírásával kapcsolatos intézkedést a munkaadók szervezeteinek javaslatára hozták, írja a kormany.hu

 

Ingyenes az influenza elleni védőoltás mindenki számára 

Tavalyhoz hasonlóan, idén is ingyen biztosítjuk az influenza elleni védőoltást – jelentette be Prof. Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. A kormány és az EMMI elkötelezett abban, hogy minden magyar állampolgár számára térítésmenetesen biztosítsa az influenza elleni oltást, nemcsak az idősek, és a kockázati csoportba tartozók számára.

 

Példátlanul nagy összegű beruházásösztönző támogatáshoz jutnak a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások 

Példátlanul nagy összegű beruházásösztönző támogatás segíti a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások fejlődését a Technológiaváltó támogatási programban – jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerdán Szolnokon, a ragasztóanyagok gyártásával foglalkozó Szolvegy Kft-nél. György László kiemelte: az erre a célra szánt 210 milliárd forintos forrást több mint 1700 cég használhatja fel.

Emlékeztetett: Magyarország sikeres oltási stratégiájának és keleti nyitás politikájának köszönhetően Európában elsőként tudta újraindítani gazdaságát a koronavírus-válság után. E pozícióelőny megőrzése és a hazai vállalkozások versenyképességének erősítése érdekében a kormány nem csupán a meglévő munkahelyek megtartását támogatta, de az unióban ugyancsak elsőként juttatja újak létrehozására és technológiafejlesztésre is kiterjedő beruházásösztönző forrásokhoz a hazai cégeket – hangsúlyozta.

Kifejtette: a támogatás nem ingyen pénz, hanem szigorú feltételekhez kötött segítség. Így egyebek mellett kötelező eleme az elvárásoknak a kedvezményezett vállalkozásoknál a digitalizációs szint emelése, a jövő technológiáinak bevezetése és a hazai gazdaság növekedési üteménél kétszer gyorsabb bővülés elérése. Amennyiben ezeknek nem felelnek meg, úgy a támogatást vissza kell fizetniük – mondta.

Jelezte: az idén 30 éves szolnoki Szolvegy Kft. méltó erre a segítségre, hiszen nem csupán termel és munkát ad, de kutató-fejlesztő és innovációs tevékenysége révén a jövőbe is fektet. Beruházásairól döntve pedig hosszú távon tervez, szem előtt tartva a munkahelyek stabilitását és magas hozzáadott értéket teremtő munkahelyek létrehozását. Daku Lajos, a társaság ügyvezetője az eseményen arról beszélt: a támogatást egy új, 500 négyzetméteres gyártócsarnok építésére, valamint berendezésére használják fel. Az itt munkába álló technológia lényegesen termelékenyebbé, pontosabbá teszi és fizikailag is megkönnyíti majd a munkát – jegyezte meg.

Közölte, a garázscégből indult családi vállalkozásként jutottak el mára oda, hogy 35 munkavállalót foglalkoztatva évente 3000-3500 tonna ragasztót gyártanak. Ezzel Magyarország és Közép-Európa meghatározó fa- és papíripari ragasztó előállítói. Termékeik jelentős részét belföldön értékesítik, emellett legfőbb export célországaik között említette Romániát és Szlovákiát, valamint Németországot.

 

Évtizedes, tudatos fejlesztés a turizmusban – újabb napelempark létesült

A magyar kormányzat elkötelezett a fenntartható jövő érdekében végzett fejlesztések mellett – emelte ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára szerdán az Alsóvadácsi Panzió és Turisztikai fogadópont energiaellátását biztosító napelem beruházás átadóján.

Az Alsóvadácson létesült intézményi napelempark a jövőben az Alsóvadácsi Panzió és Turisztikai központot, valamint a hozzá tartozó kiszolgáló épületeket és létesítmények villamosenergia-igényét fogja kiszolgálni. A fejlesztéshez az Agrárminisztérium 15 millió forint támogatást biztosított, melyet a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. saját forrással egészített ki.

Szentpéteri Sándor a rendezvényen úgy fogalmazott, hogy  az állami erdőgazdaságok tíz éve kiemelt célként kezelik az erdei ökoturisztikai intézményrendszer fejlesztését. Kiemelte, a cégcsoport által erre a célra fordított több mint 20 milliárd forintnak meg is van a látszata: országszerte ugyanis megújult szálláshelyek, erdei iskolák, új kilátók várják a látogatókat. Hozzátette, a kormányzat évtizedes, tudatos turisztikai fejlesztési programjának és az erdőgazdaságok éves szinten 4-5 milliárd forintot is elérő fenntartási ráfordításának köszönhetően a látogatók 21. századi infrastruktúrát találnak a hazai erdőkben.

A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy az állami erdőgazdaságok ökoturisztikai rendszerének fejlesztése során tudatosan törekednek a fenntartható fejlesztések megvalósítására. Ennek jó példája az Alsóvadácsi Panzió és Turisztikai Centrum, amely a Gerecse és a főváros környéki erdők mellett kínál színvonalas kikapcsolódási lehetőséget. Hangsúlyozta, az összesen 31 millió forintból megvalósított beruházás hiányzó szolgáltatást kínál az ide érkező turistáknak, ezzel jelentősen hozzájárul a régió turisztikai vonzerejének növeléséhez. dr. Völner Pál Komárom-Esztergom Megyei országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy az állami  erdőgazdaságok tevékenységei példaértékűek. Folyamatos fejlesztéseikkel azt a gondolatot erősítik, hogy természeti erőforrásokkal felelősen és fenntartható módon kell gazdálkodni. dr. Kancz Csaba kormánymegbízott azt mondta, hogy a mostani beruházásnak nemcsak a turisztikai értéke fontos, hanem az általa hordozott fenntarthatósági üzenet is.

 

Modern klinikai központot hoznak létre

Magyarországon folyamatosan zajlik a stratégiai nemzeti képességek megteremtése, ugyanis a koronavírus-járvány fontos tanulsága, hogy ezek hiánya kiszolgáltatott helyzetet eredményez a rendkívüli helyzetekben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Doktor24 Multiklinika nevű egészségügyi szolgáltató új beruházásának budapesti bejelentésén arról számolt be, hogy a pandémia „egyszerre döntötte le a lábáról bizonyos országok egészségügyi ellátórendszerét és komplett gazdaságát”. „Az egyik legfontosabb tanulság éppen az, hogy ha egy ország nem rendelkezik stratégiai területeken saját nemzeti képességekkel és kapacitásokkal, akkor az ilyen rendkívüli helyzetekkel szembeni ellenálló képessége kevésbé tud sikeres lenni (.), kiszolgáltatott lesz és mások jóindulatára vagy segítőkészségére lesz ráutalva” – hangsúlyozta.

Majd hozzátette, hogy ez semmiképp sem kívánatos helyzet nemzetbiztonsági, nemzetstratégiai szempontból. Szijjártó Péter emlékeztetett rá, hogy tavaly tavasszal világszinten hiány volt a védekezéshez szükséges legalapvetőbb eszközökből is, idén pedig az oltások beszerzése volt kritikus kérdés. Ezért szerinte alapvető fontosságú a stratégiai nemzeti képességek létrehozása, miután ezzel egy állam gyakorlatilag a jövőbeli biztonságát teremti meg.

Kiemelte, hogy Magyarországon erről már megszülettek a szükséges döntések, és megkezdődött a gyakorlati végrehajtás fázisa. Magyarország mára képessé vált maszkok, lélegeztetőgépek, orvosi eszközök, gyógyszerek gyártására, s van saját teherszállító repülőgépe, illetve épül a Nemzeti Oltóanyaggyár is – sorolta. Ennek kapcsán pedig leszögezte: a járványokkal szembeni ellenálló képesség alapvető feltétele a gazdasági növekedésének is, ugyanis ha nem tudják garantálni az emberek egészségét, akkor korlátozásokat kell bevezetni.

A most bejelentett beruházás keretében modern klinikai központot hoznak létre 3000 négyzetméteren, 25 rendelővel és 36 ággyal. A Magyarországon több mint 600 szakemberrel, hét helyszínen és száz rendelőben a betegek rendelkezésére álló vállalat nagyjából 3 milliárd forintos projektjéhez az állam 287 millió forintos támogatást nyújt. Végezetül a miniszter rámutatott, hogy a magyar egészségipar jelentősen hozzájárult a gazdaság bővüléséhez ebben a nehéz időszakban is. Tájékoztatása szerint az országban 125 ezer embert foglalkoztató szektor teljesítménye tavaly 10, az idei év első felében 16 százalékkal nőtt.

 

Kína hamarosan bevezetheti a digitális jegybanki pénzt

Kína 2014 óta folyamatosan figyel a digitális valuta kérdésére, és már egészen előrehaladott állapotban tart a világ többi országához képest, írja a Makronóm. A Kínai Népi Bank (PBOC) már 7 éve kutatja a digitális valuták rendszerét és működését, és célja, hogy minél előbb bevezessék a hivatalos Digital Chinese Yuan-t (DCNY), mellyel Kína monetáris szuverenitását védenék meg.

A kínai jegybank úgy véli, hogy a Bitcoin és más kriptovaluták népszerűsége fenyegetést jelenthet a kínai pénzügyi rendszerre, ezért elkezdték kialakítani a saját digitális pénznemüket. A hatékony fizetés elősegítésére hivatott digitális jüan még messze áll a végleges verziójától azonban fontos megjegyezni, hogy Kína az első nagy gazdaság, amely megkezdte a saját digitális valutájának a bevezetését.

 

Robotok mindenütt, több millióan vannak

A koronavírus-járvány miatt tavaly ugyan csak szerényen, 0,5 százalékkal nőtt – 384 ezerre -világszerte az ipari robotok eladása, ám ezzel is rekordszintű, 3 millió ipari robot működött globálisan a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) által Frankfurtban kiadott World Robotics 2021 Report jelentés szerint, írja az Origo.

A nemzetközi szövetség azzal számol, hogy idén jelentősen, 13 százalékkal 435 ezerre nő az újonnan termelésbe kerülő ipari robotok száma a világon. A tavaly munkába állított robotok száma egyes országokban részben attól is függött, hogy a pandémia után mikor indult el a gazdasági kilábalás. A pandémia alakulásától függően Kínában a tavalyi év második negyedétől kezdett nőni az ipari robotok iránti kereslet, Észak-Amerikában ez a második fél évtől jelentkezett, Európában pedig valamivel később.

Ugyanakkor Európában a munkába helyezett robotok száma tavaly már a második egymást követő évben csökkent, 8 százalékkal 67 ezer 700-ra mérséklődött, különösen az autóipar kereslete csökkent, mintegy 20 százalékkal. Németországban, amely a világ öt nagy ipari robotpiaca Kína, Japán az Egyesült Államok és Dél-Kora után, tavaly mintegy 22 ezer 300 új ipari robotot vettek termelésbe. Az európai robotpiac legnagyobb szelete Németországé volt tavaly, 33 százalékkal, amelyet Olaszország követett 13 százalékkal és Franciaország 8 százalékkal.

A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) azzal számol, hogy idén 13 százalékkal, 435 ezerre nő az újonnan termelésbe kerülő ipari robotok száma a világon, jövőre pedig további mintegy 6 százalék bővülés várható. 

 

580 milliárd forint jut fenntartható és klímabarát fejlesztésekre

Ezt a pénzügyminiszter jelentette be közösségi oldalán. Varga Mihály beszámolt róla, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz  első 5 pályázati felhívása közel 580 milliárd forint értékben lesz elérhető, kedden pedig további bejelentéseket tesz.

Mint írja a tárcavezető, a TOP Plusz a 2021-27-es időszakban is a térségek saját fejlesztési elképzeléseit támogatja. Az első 5 felhívásra a megyék a támogatási kérelmeket decembertől adhatják be, fejlődő, klímabarát, környezettudatos települések valamint utak fejlesztésére. A támogatásból, fenntartható városfejlesztési stratégiák, önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, és megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések valósulhatnak meg, zárul a bejegyzés.

 

Ennyi lesz a pluszpénz egy átlagnyugdíjasnak novemberben

Átutalás esetén november 11-én, csütörtökön várható az összeg, a Posta pedig minden hónapban 12 munkanapon át viszi ki a havi rendszerességű nyugdíjakat, írja a Blikk. Hamarosan megérkezik a nyugdíjasoknak a novemberi nyugdíjprémium, és -emelés, illetve az emelés miatt visszamenőleg egy összegben járó kiegészítés. A Blikk azt írja, november közepétől kopoghat a postás, de hamarabb, november 12-től már a bankszámlán is landolhat a nyugdíjprémium. Az év utolsó előtti hónapja valódi pénzesőt hoz, hiszen nyugdíjprémium, és -emelés, mellett az emelés miatt visszamenőleg egy összegben járó kiegészítés is ekkor érkezik meg kétmillió nyugdíjas számára.

Egy átlagos összegű nyugdíj esetén közel 100 ezer forinttal lehet majd több a novemberi összeg, mint az októberi, azonban a novemberi nyugdíj és a kiegészítések pontos összege attól függ, hogy mekkora is a nyugdíj mértéke, ami alapján az emelés összegét kiszámolják, írja a Pénzcentrum. Október elején jelent meg a Magyar Közlönyben a nyugdíjprémiumról és a kiegészítő nyugdíjemelésről szóló rendelet, amelynek értelmében november 1-jétől (január 1-i visszamenőleges hatállyal) 1,2 százalékos emelés jön a nyugellátásra és nyugdíjszerű ellátásra jogosultaknak. A rendelet alapján a 2021. novemberi ellátásokat a jogosultak számára már emelt összegben kell folyósítani és a január—október időszakra járó emelés összegét (valamint a tizenharmadik havi nyugdíj után járó összeget is). Azt is rögzítették, hogy idén, egyszeri alkalommal egységesen 80 ezer forint nyugdíjprémiumot fizetnek a jogosultaknak.

A Pénzcentrum számítása szerint 2021. január 1-jén az öregségi nyugdíj összege átlagosan havi 150 571 forint volt, ám ez a 2021. évi költségvetési törvény módosítását követően évközben 0,6%-al emelkedett, így nyártól már nagyjából 151 475 forint lehetett ez az összeg. Aki ezt az átlagos összeget kapja, annak novemberben 251 924 forintot fognak folyósítani. Azok az idősek, akik a legalacsonyabb, 28 500 forintos havi ellátást kapják, most kicsivel több mint 112 ezer forintra számíthatnak.

Ha valakinek 100 ezer forint körüli a nyugdíja, akkor a novemberi utalással kb. 190 ezer forintra számíthat. Átutalás esetén november 11-én csütörtökön várható az összeg, a Posta pedig minden hónapban 12 munkanapon át viszi ki a havi rendszerességű nyugdíjakat.

 

Az elmúlt héten a PannonHírnök oldalán megjelent gazdasági híreket itt is elolvashatja

 

Energia világválság = Globális gazdasági krízis

Rengeteg aggasztó hír érkezik, s mindez egyre inkább elénk vetít a 2008-as gazdasági világválságnál egy masszívabb globális krízist.

Tovább

 

Esett a BUX kispénteken

A részvénypiac forgalma 12,0 milliárd forint volt, a vezető részvények a Magyar Telekom kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

 

Tovább


Lassult az amerikai gazdasági növekedés

A mostani harmadik negyedévi éves GDP-növekedés a legkisebb a 2020 második negyedévi 31,2 százalékos rekordnagyságú visszaesés óta.

Tovább

 

Brexit – Ismét fellángolt a halászati vita London és Párizs között

Újból fellángolt a hónapok óta parázsló halászati vita Nagy-Britannia és Franciaország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba.

Tovább

 

Esett a BUX a változó nemzetközi hangulatban

Amerikában jobbak, Európában kevésbé jók az eredmények, emiatt a vezető európai tőzsdék inkább mínuszban zártak.

Tovább

 

BÉT: Az OTP lett a nap győztese

A Mol és a Richter gyengélkedett, a Magyar Telekom árfolyamát pedig iránykeresés jellemezte.

Tovább

 

A heti gazdasági összefoglalót a PannonHírnökkel együttműködésben a Nueco készítette.


Jerez J. Gyula

- 20 év média, kisebb szünetekkel - bel- és a világpolitika, kultúra közel és távolabb

Hasonló cikkek