Vita a magyar jogállamiságról: visszafogottabbak voltak a néppártiak

Avatar

Ismét a magyar jogállamiság helyzetéről vitáztak az Európai Parlamentben. A leghevesebb indulatok a magyar ellenzéki képviselők és a liberális frakció felől nyilvánultak meg, a jobboldalon megvédték a magyar kormányt. Az európai baloldal szerint tarthatatlan a helyzet Magyarországon, a kormánypártok szerint nincs, nem volt, és nem is lesz probléma a jogállamisággal -hangzott el az M1 híradó műsorában

A képviselők közül a legtöbben sérelmezték, hogy nem vehetnek részt a tanács által kezelt hetes cikk szerinti eljárásban Magyarország ellen. Ugyanakkor többen elismerték, hogy az eljárás nem működik, és a jogállami normák betartatására egy új mechanizmust kell létrehozni, ami valamennyi tagállamra érvényes lenne.

A leggyakrabban előkerült témák eddig ismert kérdéseket takartak

A leggyakrabban előkerült témák eddig ismert kérdéseket takartak: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a médiaszabadságot, az akadémiai szabadságot és a civil szervezeteket, de felbukkantak új elemek is. Ilyen volt például a kutatóintézeteket érintő jogszabály, a színházakat érintő tervezett jogszabály, hogy kap-e a magyar főváros uniós forrásokat, valamint a gyöngyöspatai romáknak megítélt kártérítés.

A leghevesebb indulatok a magyar ellenzéki képviselők mellett a liberális frakcióból nyilvánultak meg, a jobboldalon megvédték a magyar kormányt. Az európai néppárti felszólalók sokkal visszafogottabbak voltak, mint a korábbi viták során. Korábban az Európai Néppárt is bírálta a Fideszt.

A néppárti vezérszónok úgy beszélt a jogállamiságról, hogy közben nem említette a magyar kormánypárt nevét. Megszólalt egy francia néppárti képviselő is, aki kifejezetten kiállt a magyar kormány mellett.

A vita végén készült egy határozattervezet, amelyről csütörtökön délben szavaznak a képviselők Strasbourgban – közölte a közmédia helyszíni tudósítója.

Vera Jourová: A bizottság aggodalommal figyeli a magyarországi fejleményeket

Alapvető fontosságú, hogy valamennyi európai uniós intézmény szerepet vállaljon abban, hogy az EU-ban megvalósítsuk és fenntartsuk a jogállamiságot” – ezzel kezdte beszédét a bizottság nevében Vera Jourová alelnök az Európai Parlamentben, ahol a jogállamiság helyzetéről tartottak vitát.

A cseh képviselő úgy fogalmazott: a bizottság aggodalommal figyeli a magyarországi fejleményeket. Példaként említette a bírósági rendszer megváltoztatását, a CEU ügyét, vagy a tudományos kutatások finanszírozásáról szóló kérdéseket.

Nem volt más véleményen a francia zöldpárti EP-képviselő, Gwendoline Delbos-Corfield sem, aki az új ciklusban átvette Judith Sargentinitől a magyar jogállamiság ügyét. Szerinte az eljárásnak folytatódnia kell.

Muszáj folytatni a hetedik cikk első bekezdésében leírt eljárást Magyarországgal szemben. Attól tartottunk egy ponton, hogy nagyon súlyos a helyzet, de a finn elnökség ideje alatt egy nagyon kis javulást láttunk, ezért kérjük a horvát majd a német elnökséget, hogy folytassák a Finnország által megkezdett jó munkát” – szögezte le zöldpárti EP-képviselő.

Másfél éve mondták ki, hogy be kell vetni Magyarország ellen a legszigorúbb büntetést

Az Európai Parlament másfél éve mondta ki, hogy be kell vetni Magyarország ellen a legszigorúbb büntetést, vagyis a hetes cikkely szerinti eljárást. A dokumentum szerzőjét, a holland zöldpárti politikust állva tapsolták támogatói. Örömükben megsimogatták, megpuszilták és megölelték Judith Sargentinit.

Az eljárás azóta is húzódik, a téma most baloldali kezdeményezésre került napirendre. Szerintük ugyanis a Sargentini-jelentés óta tovább romlott a helyzet Magyarországon.

Vádak hangzanak el, de a tényekre senki nem kíváncsi

Járóka Lívia, a Fidesz-KDNP képviselője úgy reagált: vádak hangzanak el, de a tényekre senki nem kíváncsi. A felszólalást többen megtapsolták. A vitában a magyarországi ellenzéki képviselők is felszólaltak.

A momentumos Donáth Anna azt mondta, szerinte már egy újabb Sargentini-jelentést is lehetne írni hazánkról, és vitázás helyett inkább cselekedni kellene. A DK-s Molnár Csaba továbbment, és büntetést sürgetett Magyarországgal szemben.

Magyarországon működnek a jogállami normák

A magyar ellenzéki EP-képviselők Magyarország ellen politizálnak, és azon dolgoznak, hogy minél többet ártsanak saját hazájuknak – erről beszéltek a vita előtt a kormánypárt EP-képviselői.

Hidvéghi Balázs azt is mondta, ezzel az ellenzékiek a bevándorláspártiak körében keresnek szövetségeseket.

Hidvéghi Balázs később a vitában leszögezte, hogy a Magyarország ellen felhozott vádak hamisak, mert szabad és független az igazságszolgáltatás, a tudomány és az oktatás is, a szólásszabadság él és virul és sokszínű a sajtó.

Úgy fogalmazott: Magyarországnak politikai vitája van a balliberális erőkkel, ez pedig Európa jövőjéről, a nemzetállamok szuverenitásáról, a bevándorlásról és az európai keresztény kultúra védelméről szól.

 


Hasonló cikkek