Tizenhat éve folyamatosan kétszámjegyű növekedést mutat a tibeti parasztok jövedelme – közölte a Zsenmin Zsipao kínai állami napilap csütörtökön, a “Tibetben zajló demokratikus reform” 60. évfordulója alkalmából megjelent cikkében.
A lap rámutat: a Tibeti Autonóm Területen a szegénységben élők száma 2012 óta 583 ezerről 150 ezerre csökkent, aminek következtében a szegények aránya a tibeti lakosság körében 6 százalék alá esett.
A cikkben bemutatnak egy a Tibeti Autonóm Terület déli részén elhelyezkedő Csüszung (tibeti nevén: Cshu-sum) megyében élő parasztot, aki az elmúlt évben a megye szegénység-enyhítő programjában felvett hitelből vásárolt magának teherautót. Azóta homokkő szállítással foglalkozik, melynek köszönhetően 40 ezer jüant (1,6 millió forint) meghaladó többletbevételre tett szert. A férfi családja ezen felül olajprést és lisztmalmot üzemeltet, így tavaly a család összjövedelme 70 ezer jüannál (2,8 millió forint) is több volt.
A kínai kormány célja, hogy a tibeti paraszti lakosság rendelkezésre álló jövedelme 2020-ra elérje az országos átlagot. Ennek érdekében a Tibeti Autonóm Területen különös hangsúlyt fektetnek az infrastruktúra-fejlesztésre, a turizmus fellendítésére és a jellegzetes helyi termények, például a tibeti árpa termesztésére. A helyi kormányzat célja, hogy az idei évre is biztosítsa a parasztok jövedelmének 13 százalék feletti emelkedését.
A Tibeti Autonóm Terület déli részén fekvő Sannan (Lhoka) prefektúrában mintegy hétezer paraszt szakképzése folyik, és a 80 ezret is meghaladja azoknak a száma, akik a munkaerőpiac igényeinek megfelelően szakmát váltanak. A keleti részen található Csangdu (Csamdo) prefektúrában arra ösztönzik a parasztokat, hogy az építőiparban vállaljanak munkát. A fővárosban, Lhászában a baromfi- és juhtenyésztésre, valamint a hagyományos kínai orvoslás alapanyagainak termelésére fektetnek nagy hangsúlyt.
A keleti Lincsi (Nying khri) prefektúrában a turizmus fejlesztése és az állattenyésztés bővítése mellett idén mintegy háromezer hektárral tervezik növelni a biotermelésre kialakított teaföldeket. Az északi Nacsü (Nag-cshu) prefektúrában a jaktenyésztés iparosításának ütemét kívánják növelni, idén húszezer jakkal bővítenék az állományt, és 186 ezer tonnát is meghaladó jakhús- és tejkészítmény előállítását tervezik – írja a Zsenmin Zsipao.
A Tibeti Autonóm Terület pártbizottságának egyik illetékese a lapnak elmondta: az idén esedékes építőipari projektekben való részvételen keresztül a paraszti lakosság munkából származó jövedelme húsz százalék feletti emelkedést is elérhet.
A Peking által a Tibetben zajló demokratikus reformnak nevezett folyamat hatvan évvel ezelőtt, a tibetiek a kínai fennhatóság elleni felkelésének leverésével vette kezdetét, amikor a kínai álláspont szerint a tibeti politikai és vallási hatalom által irányított jobbágyrendszer felszámolása történt.
1959. március 10-én Lhászában felkelés robbant ki a kínai elnyomás ellen, amely napokon belül országos ellenállássá nőtt, a kínai túlerő azonban mindössze két hét alatt vereséget mért a tibetiekre. A harcokban mintegy 87 ezren vesztették életüket, több tízezren kerültek börtönökbe és munkatáborokba, az ezt követő évtizedben pedig nyolcvanezer tibeti hagyta el hazáját. Tibet akkori politikai és vallási vezetője, a dalai láma azóta Indiában él emigrációban, Peking politikai menekültnek tekinti.
