Egy mérgezés, melynek egy életre rabjává válhatsz, ritmus, tánc, torna, akrobatika – mindez egy helyen. Egy 18 éves múlttal rendelkező egyesület, a
Galaxy Akrobatikus Rock and Roll Klub, egész évben nyitott a sport ezen ága iránt kedvet érzők előtt. Elismert, képzett szakemberek által vezetett edzéseket; kellemes, barátságos légkört; versenyzési és fejlődési lehetőségeket kínál a jövő reménységeinek. Mi is pontosan az akrobatikus rock and roll – erről beszélgettünk Molnár Nórával, az egyesület vezetőjével.
– Mikor alakult az egyesület?
– Egészen pontosan 1997-ben alakult az egyesület. Már előtte is voltak családias hangulatú összejövetelek, ám ezek még hobbi szinten, kikapcsolódásként szolgáltak. Egy kisebb mag, néhány család összeállt, hogy a gyerekek próbálják a tánc berkein belül eltölteni a szabadidejüket. Később olyan komollyá vált, hogy úgy döntöttünk, csináljunk egyesületet, nem sokra rá pedig kinőttük a szabadidős témát, és elkezdtünk az egyesület színeiben versenyezni a Magyar Táncsport Szövetségnél.
– Milyen korcsoportokat céloznak meg?
– Nálunk kicsiktől a nagyokig mindenki megtalálható. Legkisebb táncosunk négy, míg a legidősebb már a harmincas éveit tapossa, mondhatni elég széles a paletta. Aki néhány évet eltölt nálunk és belekóstol a tánc ízébe, annak ezek az élmények nem múlnak el nyomtalanul – ezt mutatják visszatérő táncosaink is. Természetesen nem mellékes az sem, hogy milyenek a lehetőségeink. Például korosztályban hogy tudunk formációt összehozni, egy lánynak tudunk-e korban és méretben hozzáillő fiút biztosítani. Ezeket a körülményeket figyelembe kell venni, ám úgy gondolom, ez egy életre szóló mérgezés, akit egyszer megérintett a sportág, az nem ereszti többé.
– Ez inkább a sporthoz vagy a tánchoz áll közelebb?
– Ez egy hivatalos sportág, mindazonáltal úgy gondolom, hogy elválaszthatatlan a kulturális területtől. Jelenleg azon dolgozunk, hogy olimpiai sportággá válhasson ám ennek elsődleges feltétele, hogy az egész világon elterjedt legyen. Ennek is – mint sok más sportágnak – meg van az a hátulütője, hogy nem űzik minden kontinensen, ez alapján pedig nem hívhatjuk a versenyt világbajnokságnak. Próbáljuk népszerűvé, elismertté tenni világszerte az akrobatikus rock ’n’ roll-t, ezért a szövetség „A” kategóriás táncosokat küld a világ különböző részeire, hogy „terjesszék az igét” workshop-ok keretében.
– Hányan vannak jelenleg?
– Az egyesületben kb. kettőszázan táncolnak most. Három megyében mozgunk: Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében dolgozunk. Itt, Szombathelyen kb. negyven gyermek van egy alkalommal. Edzőket tekintve, szerencsére több jó szakemberrel is együtt tudunk dolgozni.
– Milyen rendezvényeken, versenyeken szoktatok fellépni?
– A versenyszezonnak már vége van. Tavaszi és őszi szezonban vannak megmérettetések, a tél illetve a nyár pihenőidőnek van szánva. Ez a táborok, alapozások, fellépések ideje. A versenyek különböző kategóriákban zajlanak. A legalsó lépcsőfokon magunk szervezzük a versenyt az utánpótlásainknak. Fontos, hogy minél előbb lehetőséghez jussanak, ám még nem a profi kategóriában. Következő lépcsőfok a területi, amely nekünk a nyugati régiót jelenti. Majd a területi ranglista alapján van delegálás az országos megmérettetésre. Az országos versenyen pedig ugyanezen szisztéma alapján lehet kijutási lehetőséget nyerni a világversenyekre.
– Eddig milyen kiemelkedőbb sikereket értetek el? Mire vagytok a legbüszkébbek?
– Személy szerint, én arra vagyok a legbüszkébb, hogy azok a fiatalok, akik anno tizenévesként betipegtek hozzánk mára már hivatásszerűen, edzőként űzik ezt a szakmát. Ők is az utánpótlás-nevelés szerves részeivé váltak, sok szakembert kineveltünk magunk közül. Eredményeket tekintve több Európa- és Világkupa győztes párral is büszkélkedhetünk, több kategóriában is. Továbbá kineveltünk több sikeres „A” kategóriás párost. Formációs kategóriákban pedig szintén maradandót és egyedit alkottunk, például Magyar Köztársaság Kupa győztes formációt, aki egymás után négy éven keresztül veretlen tudott maradni. Ám úgy gondolom, a legfontosabb, hogy embereknek életcélt tudtunk adni.
– Mennyire fontos a csapatszellem, a bizalom illetve a kitartás?
– A bizalom nálunk maximális, ez egy akrobatikás párosnál nem lehet kérdés. Ha valaki félelemmel indul neki egy akrobatikának, abból előbb-utóbb baleset lenne. Természetesen nem mindenki alkalmas arra, hogy dobálják, ezt ki kell szűrni. Nálunk minden páros szakképzett edzői felügyelettel dolgozik, ám kockázati tényezőkkel mindig kell számolni. Ami a csapatszellemet illeti, az is elsődleges mivel sokan vagyunk, csapatokban dolgozunk, együtt kell mozognunk, figyelni egymásra. Edzőtáborok során ez úgy nyilvánul meg, hogy a nagyok figyelnek a kicsikre, míg a kicsik szót fogadnak a nagyobbaknak.
– Az akrobatikus elemek elsajátításához, megvalósításához mennyi gyakorlásra, edzésre van szükség és hány éves kortól lehet ezeket csinálni?
– Rendszeresség mindennek a titka. Minél előbb elkezdjük a lányokkal, hozzászoktatjuk őket, annál kevésbé alakul ki félelemérzet. Az a tapasztalat, hogy a picik még nagyon élvezik ezt, apu is sokszor feldobja őket és abszolút nincsen semmi félelemérzetük. Továbbá fogékonyak is rá és pillanatok alatt ráéreznek az akrobatikák technikájára. Ellenben a fiúk gerincét nem szabad túl korán terhelésnek kitenni, hivatalosan 11 éves kortól van a junior kategória, ami a legkisebbeket jelenti, akik akrobatikus elemeket végrehajthatnak. Ám itt is le van korlátozva milyen nehézségi fokozatokon csinálhatják. Akrobatikáról akkor beszélhetünk, ha olyan elemet mutat be egy páros, ami önállóan, egy ember által nem kivitelezhető. Ez többnyire a lányok által végrehajtott kisebb tornászmutatvány és ilyen helyzetekben a súlyuk mindenképpen a fiút terheli. A lányok azok, akik 11 éves korukban már akrobatizálnak, míg a fiúk még 14 éves korukig serdülőként ezt elkerülik. Ez a három év korkülönbség – pont a fent említettekből kifolyólag – mindenképpen ajánlott a fiúk javára.
Kedvet kaptál hozzá? Kipróbálnád? Egész évben szeretettel várják a vállalkozó szellemű, leendő táncosokat. Beiratkozásra folyamatosan van lehetőség, bár főként szeptemberben indulnak új csoportok, hiszen legtöbben akkor csatlakoznak.
Ízelítő az edzésekről:
„Táncolunk, de nagyon!”
