Magyarok és nem magyarok küzdenek együtt azért, hogy a több mint hetvenöt éves „lelki Trianont” jogilag is semmisé tegyék.
A Benes-dekrétumokat fenntartó szlovákiai jogszabály ellen benyújtott civil kezdeményezésekről tartott meghallgatást az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága kedden. A kezdeményezések célja, hogy az Európai Unió érdemben foglalkozzon „a jelenleg is érvényes, diszkriminatív intézkedéseket tartalmazó dekrétumokkal, továbbá gyakoroljon nyomást az azokat fenntartó jogszabályok megszüntetése érdekében”.
Dekrétumok = zsidótörvények
Két ilyen kezdeményezés van: az egyik a Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője és Juhász Imre európai jogi szakjogász által 2012-ben benyújtott civil kezdeményezés, ami az EP petíciós bizottságának asztalán landolt, míg a másik, 2014-es beadvány benyújtói, Práznovszky Miklós érsekújvári ügyvéd és Thajnay Mária, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottságának főtitkára az emberi jogi kérdések mellett a szlovákiai kárpótlási rendszer hiányosságaira hívták fel a figyelmet a dekrétumok kapcsán – írja az MTI keddi beszámolójában.
A keddi meghallgatáson Hahn-Seidl Alida hangsúlyozta, „a nyíltan diszkriminatív Benes-dekrétumok formailag és tartalmilag is hasonlóságot mutatnak a második világháború idején a zsidósággal szemben alkalmazott törvényekkel”. Magukban foglalják az állampolgárságtól, valamint a vagyontól és földtulajdontól való megfosztást, a közalkalmazottak elbocsátását, a nyugdíjak és szociális juttatások megvonását, a kulturális és társadalmi egyesületek feloszlatását és vagyonuk elkobzását, bankbetétjeiknek befogyasztását – sorolta.
Kijelentette: az alapvető jogsértést az okozza a dekrétumok tekintetében, hogy a szlovák nemzeti tanács 2007 szeptemberében határozatot fogadott el, amellyel a dekrétumok összességét megkérdőjelezhetetlennek és megváltozhatatlannak nyilvánította. A határozat által a dekrétumok a szlovák jogrend részét képezik. Alkalmazásukkal az érintetek hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, amelyet a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyik, 2020-ban hozott ítélete is megerősít.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a dekrétumokra hivatkozva folytatott közigazgatási és bírósági eljárások során súlyosan diszkriminatív, etnikai és nemzeti hovatartozás alapján az érintettek alapvető jogait sértő döntések születnek még ma is Szlovákiában. Petíciójukban arra mutatnak rá, hogy az európai uniós tagország Szlovákia olyan jogsértő szabályozást tart jogrendjében, amely szembe megy az uniós joggal és a közös európai értékrenddel. Amíg a dekrétumok hatálya fennál, sérülnek az emberi jogok, a tulajdonjogok és az unió jogrendszere – emelte ki Hahn-Seidl Alida.
Juhász Imre a felszólalásában hangsúlyozta: a dekrétumok komoly jogsértést jelentenek. Emlékeztetett arra, hogy a diszkrimináció bármely formája tiltott az Európai Unióban. A petíció által elindult vita arról szól, hogy a kollektív bűnösség, a kollektív büntetés elfogadható-e a 21. századi Európai Unióban – tette hozzá.
Magyar EP-képviselők a petíciók mellett
Kósa Ádám fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a felszólalásában kijelentette: a dekrétumok nem pusztán történelmi dokumentumok, ugyanis jelenleg is érvényes igazságügyi és eljárásjogi hatályuk van. Mint emlékeztetett, a strasbourgi emberi jogi bíróság ítélete is megerősítette, hogy a Benes-dekrétumok alapján ma is vagyonelkobzás folyik Szlovákiában. „A helyzet elfogadhatatlan a 21. században. Minden olyan jogszabály ellen a leghatározottabban fel kell lépni, amely a kollektív bűnösség elvén alapszik” – fogalmazott. A szakbizottság képviselői az Európai Bizottság határozott kiállását kérik a Benes-dekrétumok jogfosztásai ellen, és felszólítják az Európai Parlamentet, küldjön mielőbb tényfeltáró bizottságot Szlovákiába – közölte Kósa Ádám.
Vincze Loránt, a Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője a vita során kiemelte: az elmúlt hónapok eseményei azt bizonyítják, hogy ma is él még egyes dekrétumok joghatása. „A vagyonelkobzásokat elrendelő Benes-dekrétumok eltörlése Szlovákia történelmi adóssága, de az alapjogokat védő és a diszkrimináció minden fajtáját elítélő Európai Uniónak is kötelessége megszólalni az ügyben, és elmarasztalni a felvidéki magyarok jogfosztását” – fogalmazott.
A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy állami hatóságok közreműködésével, a kollektív bűnösség elve alapján, eredetileg az 1940-es évek végén elrendelt ingatlanelkobzások érvényesítése vagy annak kísérlete zajlik a 21. században. Az intézkedések alapja a nemzetiségi hovatartozáson alapuló diszkrimináció egyik legsötétebb korokat idéző változata – mutatott rá az RMDSZ EP-képviselője.
A Benes-dekrétumok olyan, a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó rendeletek, melyeket Edvard Benes egykori köztársasági elnök hozott a nemzetállam megteremtése érdekében. A több mint száz határozatból 13 az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítette és ez alapján fosztotta meg a két közösséghez tartozókat alapvető polgári jogaiktól és vagyonuktól.
