Az 1800-as évek végén, alternatív megoldásként használták a szalmabálát Nebraska telepesei különböző épületek elkészítéséhez, mert akkoriban a fa hiánycikk volt ezen a környékéken.
A szájhagyomány szerint a legelső szalmabála épületet néhány telepes a közelgő tél fenyegetettsége miatt építette. Eleinte ideiglenes hajléknak tekintették ezt, így csak a belsejét tapasztották be. Aztán 5 év múlva rájöttek, hogy rendes házuk van, ami barátságos, meleg hajlék, így hát kívülről is betapasztották.
A szalmaházak tűzállósága is ezekben az időkben oszlatta el a félelmeket. Amikor a gőzgépekből kipattant szikra tarlótüzet okozott, a fából épült házakban károk keletkeztek. A szalmabála házak viszont éghetetlennek voltak a sártapasztásnak köszönhetően, ami nem engedte a szalmába az égéshez szükséges mennyiségű levegőt.
A 19. században feledésbe merült a szalmabála építkezés, az ipari technológiával előállított építőanyagok és azok széleskörű elterjedése miatt. A szalmabála reneszánsza és világhódító útja a 1970-es évek olajválsága és a környezettudatosság igényének megjelenése következtében indult el. Az építészetben is megmutatkozott a természetes alapanyagokra való igény, hogy ne jelentkezzen az előállítás során nagy környezetterhelés.
Ma már a világ minden táján építenek szalmabála házat. Az eredeti önhordós szerkezet mellett megjelent a könnyűvázas épületszerkezet, ahol már nem a bála viseli a tető súlyát, hanem pl. faoszlopok. De mára már szalma-panel házakat is gyártanak, melyeket műhelyekben állítanak elő, és maga az építkezés csak néhány napot tart.
További fejlesztés eredménye lett az is, hogy a meglévő épületek utólagos hőszigeteléséhez használták és használják fel ma is a szalmabálát. Több mint 30.0000 ilyen szalmaház található a világban. Magánlakás, kastély, rádió stúdió, iskola, társasház, stb.
A szalmabála történelmi áttekintéséhez talán hozzá tartozik a jövővel való foglalkozás is. A környezetre való érzékenység és az energiahordozók kimerülése miatt, a szalmabála házak számára a jövőben is lesz hely az építőiparban. Hiszen az olcsó működtetése mellett a kiváló épületfizikai és élettani tulajdonságai, valamint a nagyon sokrétű felhasználási lehetősége miatt, ez az anyag a legalkalmasabb anyagok egyike ahhoz, hogy a jövő építőelemévé váljon.
