A turizmus, a vendéglátás és a kézművesség adja a magyar GDP 10 százalékát

A turizmus, a vendéglátás és a kézművesség adja a magyar bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékát, ebben a nagy foglalkoztató ágazatban tevékenykedik “a magyar középréteg gerince” – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke .

A 21. század kihívásai a kézműiparban és a turizmusban címmel kezdődött kétnapos konferencián, A kézművesség ezer éve a Kárpát-medencében programsorozat keretében Parragh László megnyitójában elmondta, az ágazat a jövőben is támasza lehet a magyar társadalomfejlődésnek, de ehhez erősíteni kell a turizmust és a kézművességet is.

Papp László, Debrecen polgármestere azt mondta, a városban nagy hagyománya és biztos jövője van a kézművességnek és a turizmusnak. A szűr, a guba, a cseréppipa, a pároskolbász mind Debrecen kézműves portékái – mondta, és meggyőződésének nevezte, hogy a jövőben is nagy keletje lesz a nem futószalagon gyártott, egyedi, egy adott tájegységre jellemző kézműves termékeknek.

A polgármester bejelentette: Debrecen főutcájára, amely az egykori vásárokat idézve viseli a Piac utca nevet, visszahozzák a régi nagyvásárok hangulatát, a jövőben ott rendezik meg a kézműipari termékek és régiségek vásárát.

Katona Ilona, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) észak-alföldi regionális marketingigazgatója szerint Magyarország stratégiai célja a turizmus jövedelemtermelő képességének növelése.

Az ágazat jelentőségét mutatja, hogy az idén eddig hatmillió vendég tizenötmillió vendégéjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, ez ötszázalékos növekedés.

Az MTÜ célja, hogy a mennyiségi helyett a minőségi turizmus kerüljön előtérbe, és két éven belül megduplázzák a külföldiek magyarországi költéseit .

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora a konferencián kiemelte: egyetemük az egészségipar fejlesztését tűzte zászlajára, együttműködve a helyi önkormányzatokkal, a kamarával és az ágazat szereplőivel. Ebbe beletartozik az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés, a diagnosztikai eszközök fejlesztése, a gyógyszeripar és a különféle, köztük a termálturisztikai szolgáltatások fejlesztése, támogatása az egyetemi tudás felhasználásával – sorolta.

A rektor szólt arról, hogy az innovációs lánc nem egyforma az ágazatokban:  az élelmiszeripari termékek és a termál szolgáltatások területén például 2-3 év a piacra jutási idő a kutatások elindításától, míg a gyógyszerfejlesztések esetében 15 év szükséges.

MTI