Aknaszlatina: Remény a karsztszakadékok felett

Avatar

2011-ben Aknaszlatináról 300 családot terveztek kitelepíteni, mivel, mint annakidején Brenzovics László megyei tanácsi képviselője, a KMKSZ alelnöke nyilatkozta: „az állam katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánította Aknaszlatinát”.

A jelenleg közel 9000 lakosú (a magyar közösség több mint kétezres) majd 7 évszázados település és a XIII. századtól működő sóbánya kálváriája nem akkor kezdődött, viszont mára – a rablógazdálkodás, a rossz szakmai döntések sorozata, a tudatos pusztítás… – következtében már nem csupán a környéket, hanem a Tisza vízgyűjtő területének egészét ökológiai katasztrófával fenyegeti.

Ennek elhárítására, pontosabban, első lépésként a helyzet felmérésére nemzetközi projekt született. A részletekről a kiszo.net tudósítása alapján számolunk be.

Jövő augusztusban egy robot leengedését tervezik az évek óta elárasztott aknaszlatinai sóbányába. A Miskolci Egyetem vezetésével kifejlesztett robot a rajta elhelyezett műszerekkel geológiai adatokat szolgáltat a vízzel elárasztott bányák járataiból. A szerkezet révén többek között képet kaphatunk a föld alatt lezajlott és még mindig zajló karszttevékenységről, a só koncentrációjáról. A projektet nagyszabású nemzetközi konferencia keretében csütörtökön Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Tanács üléstermében prezentálták. A találóan REVITAL I-re keresztelt projekt célja, hogy megalapozza a sóbánya és a környező terület revitalizációs folyamatának megteremtését. A szándék a Felső-Tisza-medence további szennyezésének megakadályozása egy átfogó monitoring rendszer kialakításával.

A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Jevcsák Judit, a rendezvény moderátora, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) igazgatóhelyettese köszöntötte a vendégeket, majd ismertette a projektet, amelyben a fő pályázó a Tisza ETT, további partner a Miskolci Egyetem, Aknaszlatina önkormányzata, Máramarossziget önkormányzata, a Kassai Műszaki Egyetem és az Ukrajnai Nemzeti Tudományos Akadémia Földtudományi Intézete.

Mihajlo Rivisz, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, a Tisza ETT társelnöke rávilágított arra az egyébként közismert problémára, hogy az aknaszlatinai sóbányában kialakult karsztszakadékok ökológiai katasztrófával fenyegetnek. Emlékeztetett arra, hogy a szakadékok keletkezésének aktív szakasza lezárult, ezzel párhuzamosan Kijev is megfeledkezett a problémáról. Kitért arra is, hogy a projekt előkészítése nem volt zökkenőmentes, főleg ami a kijevi minisztériumok hozzáállását illeti. Kijevben nem hallják meg a kárpátaljai problémákat – hangsúlyozta.

A pályázat az Európai Bizottság Tanácsadói Küldöttsége tanulmányának javaslatai alapján került kidolgozásra, mely azt követően készült, hogy 2016 szeptemberében Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma (KKM) Duna Régió Stratégiáért felelős főosztálya, Ukrajna Külügyminisztériuma, Ukrajna és Magyarország brüsszeli képviseletei hatékony együttműködésének köszönhetően a misszió ellátogatott Kárpátaljára. Az elkészült jelentés környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmaz. A REVITAL I az első projekt, amelynek célja a jelentésben vázolt környezetvédelmi javaslatok gyakorlati megvalósítása. A projekt teljes költsége 1 075 817 euró. Az EU-s hozzájárulás 968 235 euró, időtartama 24 hónap.

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, a Tisza ETT elnöke elmondta, a projekt három konkrét célja a következő: innovatív technológia segítségével tanulmányozni és értékelni az Aknaszlatinai Sóbánya és környéke jelenlegi ökológiai állapotát, kutatás és monitoring megkezdése, a felszíni és felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi változásának, valamint a talaj torzulásának figyelemmel kísérésére szolgáló integrált monitoring rendszer előkészítése, a tudatosság növelése és a projekt eredményeinek különböző szinteken történő prezentálása.

Homicsak Ludmilla, Ukrajna Gazdasági Fejlesztési Kereskedelmi és Mezőgazdasági Minisztériuma Főigazgatóságának vezetője elmondta:

“Költségvetési programot irányítok, ami az Aknaszlatinai Sóbánya okozta környezeti károsodás felszámolására irányul. Sajnos, ennek a programnak a lehetőségei nem elegendőek ezeknek az ökológiai károknak a felszámolására. Nagy örömömre szolgál, hogy létrejött a REVITAL I projekt, a közös együttműködéssel sokkal hatékonyabban tudunk fellépni a probléma megoldása érdekében.”

Hori

Forrás: KISZó

 


Hasonló cikkek