Az amerikai légierő egyik legújabb repülőgépe, az RQ-4 Global Hawk pilóta nélküli felderítő rendszer végrehajtotta századik sikeres küldetését, és alkalmazása újabb fontos fázisba lépett, kiterjesztették a csendes-óceáni térségbe – közölte a drónokat fejlesztő és gyártó Northrop Grumman.
A hadiipari vállalat közlése szerint a Global Hawkok eddigi páratlanul sikeres alkalmazása – a századik bevetés Délnyugat-Ázsiában történt – lehetővé tette, hogy legutóbb két gépet telepítsenek Guamba a csendes-óceáni amerikai parancsnokság megfigyelési tevékenységének támogatására.
A Global Hawkok egy csoportjának irányítását végző észak-dakotai 69. felderítő csoport parancsnoka, Lawrence Spinetta ezredes szerint a rendszer rendkívüli képességekkel rendelkezik: a kiemelkedően megbízható drónokat minden korábbi pilóta nélküli repülőgéphez képest nagyobb távolságban lehet bevetni.
George Guerra, a Northrop Grumman csoporton belül a Global Hawk rendszerért is felelős HALE vállalat alelnöke a cég kaliforniai központjában, San Diegóban augusztus 13-án szerdán külföldi újságíróknak elmondta, hogy a Global Hawk repülőgépek több mint 32 óráig képesek a levegőben tartózkodni, és a 20 kilométer közeli repülési magasság rendkívül nagy terület megfigyelésére teszi alkalmassá őket. Elmondta, ennek a nagy repülési magasságnak köszönhetően a Global Hawk rendszerek a polgári légi forgalom felett, az időjárási jelenségeken úgymond felülemelkedve képesek működni, és harci bevetés esetén jobban védettek az ellenséges légvédelemmel szemben. A gépek ennek ellenére sérülékenyek, nincs saját védelmi rendszerük.
John VanBrabant, a HALE üzletfejlesztési igazgatója az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy jelenleg a Global Hawk a világon az egyetlen olyan drón, amely a pilóta irányította repülőgépek feletti magasságban képes repülni. Az még nem vetődött fel, hogy érdemes lesz-e ennél is magasabbra emelkedő drónokat gyártani, mert 21 kilométer felett már vészesen megritkul a levegő, és rendkívül drága lenne az ilyen gépek fejlesztése. A Global Hawk felett egyébként egyetlen gép képes repülni: a 28 kilométeres magasságot is elérni képes U-2 amerikai felderítő repülő. Kifejtette, hogy a Global Hawk pilóta nélküli gépek világszerte gyorsan, rugalmasan bevethetők a legkülönbözőbb missziókban.
Az amerikai fegyveres erők északi parancsnoksága, amely Észak-Amerikát fedi le, elsősorban határvédelmi célokra alkalmazza ezeket a drónokat, a dél-amerikai déli parancsnokságnál főleg az illegális kábítószer-kereskedelem visszaszorítására használják ezeket.
Az afrikai parancsokság polgári zavargások esetében és terrorellenes céllal alkalmazza a Global Hawkokat, a központi parancsnokság az afganisztáni műveletekben veti be őket, továbbá tengeri megfigyelésre és terrorellenes küldetésekben használja a gépeket, a csendes-óceáni parancsnokság koreai missziókban és katasztrófák esetén, segélyezési műveletekben vetette be a drónokat.
A Northrop Grumman tájékoztatása szerint az európai parancsokság polgárháborús helyzetben vetette be a Rolls-Royce sugárhajtóművével felszerelt drónokat. Arra a kérdésre, hogy pontosan hol, milyen feladatokra használták a repülőgépeket Európában, ahol jelenleg csak egy polgárháborús helyzet van, az ukrajnai, George Guerra annyit mondott, a Földközi-tenger medencéjének keleti térségében vetették be a gépeket.
A NATO a tervek szerint 2017-2018-tól fogja üzemeltetni nagy hatótávolságú pilóta nélküli repülőgépekre épülő saját felderítési rendszerét. A dinamikus reagálásra lehetőséget nyújtó, amerikai gyártmányú, öt RQ-4B Global Hawk repülőt Olaszországból, a szicíliai Sigonellából fogják irányítani.
Forrás: honvedelem.hu
