A nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatát, a nyugdíjkorhatár emelését is javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új csomagjában. A fenntartható egyensúly és felzárkózás eredményeként – derül ki a közzétett vitairatból – 2030-ra elérhetnénk az uniós életszínvonalat.
Például az egymást és önmagukat erősítő spirálok (a képen) beindításával.
A legutóbbi, igen jelentős kamatemelést követően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szorgalmazta egy kétéves gazdasági stabilizációs program indítását. Matolcsy György kifejtette: új adóreform kell, amelynek jellemzői között a zöld, a digitális és a forgalmi adó típusú intézkedéseket említette. Beszélt arról is, hogy az egyensúly három területen bomlott meg, ebből az első infláció, amit, ugye, szerinte jól kezel az MNB, a további kettő pedig a költségvetés és a folyó fizetési mérleg. Utóbbi kettőnél is meg kell kezdeni a helyreállítást. A jegybank elnöke arról is beszélt, hogy bár igen kedvezően alakul a foglalkoztatottság, közben a termelékenység nem javult úgy, mint kellett volna.
A jegybank szerint kilenc évünk van ahhoz, hogy Magyarország a jelenlegi 76 százalékos szintről 2030-ra elérje az EU átlagos fejlettségét. Ehhez évente átlagosan 2,7 százalékponttal kell közeledni az EU átlagához, amelyhez mintegy 3,5 százalékos növekedési többletre van szükség.
Az MNB most letett az asztalra egy jókora csomagot (ez részletesen itt olvasható). A termelékenységet javítanák például a célzott bevándorlás ösztönzésével, a külföldön dolgozó magyarok hazavonzásával, ennek részeként kedvezményes hazatelepedési kölcsönnel. A hazai munkaerő-tartalékok kiaknázása érdekében a javaslat szerint a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kellene kapcsolni (ez praktikusan a nyugdíjkorhatár emelését jelentheti). A jegybank módosítaná a nyugdíjszámítás módját, emelné a korhatár utáni munka utáni „nyugdíjbónuszt”.
Tovább kellene dolgozniuk az időseknek
Mint leírták: hazánkban alacsony a korhatár betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozók száma, aminek egyik oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni egy nemrégiben készített felmérést. Ebben arra jutottak, hogy nemcsak a továbbdolgozást utasítják el sokan, minden negyedik magyar egyenesen korai nyugdíjazásról álmodik.
Ebből (és egyébként más, korábbi kutatásokból is) meglehetősen egyértelműnek tűnik, hogy ösztönzéssel aligha, sokkal inkább kényszerítéssel lehetne változtatni a mai helyzeten. Bár természetesen semmi ilyet nem mond ki az MNB, az elég elgondolkodtató, hogy leírják: „ellátások nettó helyettesítési rátája hosszú távon elérheti a 94 százalékot, ami jelentős mértékben a korhatár betöltése utáni munkavállalás ellen ösztönöz”. A kevésbé szemfülesek számára lefordítjuk: túl magas nyugdíjat fizet az állam.
Minden fillérre igényt tart az állam?
Úgy véljük, nem csak az idősebbek kaphatnak a szívükhöz a mostani javaslatok láttán. Mint a vitairatban szerepel: „a lakossági megtakarításokat az állam mellett a nagy ellátórendszerek és a reálgazdaság-finanszírozásba is be kell vonnunk”. Konkrétabban is szerepel, hogy az MNB szerint a lakossági megtakarítások növekvő részét kellene a magánegészségügyi és a nyugdíj-megtakarításba terelni.
A magánszemélyek félretett, illetve tartalékolt forintjait nem csak az előbbiek szerint hasznosítaná az MNB. Egyenesen kimondják, hogy cél a lakossági megtakarítások állampapírpiacra terelése. Ehhez szükségesnek tartják a „készpénz megtakarítási célú felhalmozásának visszaszorítását”.
A lakossági állampapírok iránti keresletet erősítenék például azzal, hogy a kormányzati adósságleveleket fel lehetve venni a béren kívüli juttatások (cafeteria) kedvező adózású elemei közé. A javaslat amúgy addig is elmegy, hogy bizonyos állami transzfereket, juttatásokat állampapírban kellene kifizetni. A kincstári számlanyitás pedig akár automatikus is lehetne.
A gyerekteleneknek nem járhatna a Nők40
Az elmúlt évtizedben 200 ezer fővel csökkent a magyar népesség, és demográfiai fordulat nélkül 2030-ra a vitairat szerint további több mint 400 ezres csökkenés várható. Mint felvázolták, a cél, hogy évente 15–20 ezerrel több, azaz nagyságrendileg 110 ezer baba szülessen meg ebben az időszakban. A gyerekvállalás ösztönzésére is javasolnak cafeteriás változást: a SZÉP-kártyán létrehoznának egy új, család-zsebet. A családi adókedvezmény és az első házasok adókedvezményének kétszeresére emelése a vitairat szerint tartósan javítaná a gyermeket nevelő háztartások pénzügyi helyzetét, és ezáltal növelné gyermekvállalási hajlandóságot.
Az szja-mentességet kiterjesztenék a 3 gyerekes anyákra (most ez legalább 4 gyerek esetén jár). Adnának a gyerekek után további pótszabadságot. A babaváró támogatást meghosszabbítanák, az életkori határt eltörölnék. Nem mellékesen pedig az MNB szerint szükséges a gyermekvállalás elismerése a nyugdíjrendszerben. Mint leírták, megoldást jelentene például a családi adókedvezmény figyelembe vétele a nyugdíj számításánál, fix összegű havi nyugdíj-kiegészítés a gyermekek száma alapján, a gyermek(ek) járulékfizetésének százalékában meghatározott mértékű nyugdíj-kiegészítés, vagy a Nők40 program demográfiai feltételekhez kapcsolása.
Forrás: az enpenzem,hu
Amennyiben tetszik a tartalmak sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon!
