Az utolsó pillanat előtt, mégis történelmi egyezséget ért el London és Brüsszel.
Megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről – jelentette be csütörtökön a londoni miniszterelnöki hivatal.
Még nem nyilvános a tartalom
A hozzávetőleg kétezer oldalas megállapodás teljes szövegét várhatóan a következő napokban teszik közzé. A Downing Street csütörtöki tájékoztatása szerint az átfogó egyezményen belül vám–, illeték– és kvótamentességre épülő szabadkereskedelmi megállapodás is létrejött. Boris Johnson miniszterelnök szóvivője hangsúlyozta: ez az első ilyen jellegű szabadkereskedelmi szerződés, amelyet EU külső országgal kötött, és mindkét fél számára ez az eddigi legnagyobb értékű kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás. Az illetékes felidézte, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének értéke tavaly 668 milliárd font (267 ezer milliárd forint) volt.
A szóvivő kiemelte azt is, hogy jövő péntektől – a brit EU–tagság januári megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejárta után – az Egyesült Királyság beszünteti az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és mindenkire egyformán érvényes, pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptet életbe.
A jövő héttől életbe lépő új brit bevándorlási szabályok alapján azok az EU–polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen laknak az Egyesült Királyságban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz; ennek benyújtási határideje 2021. június 30. Boris Johnson brit miniszterelnök a megállapodás létrejöttének bejelentése után tartott csütörtök esti sajtótájékoztatóján külön kitért az Egyesült Királyságban élő EU–állampolgárokra.
Úgy fogalmazott: jóllehet az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, kulturálisan, érzelmileg, történelmileg, stratégiailag és földrajzi értelemben változatlanul Európához kötődik, nem utolsósorban annak a négymillió EU–állampolgárnak is köszönhetően, akik az Egyesült Királyságban élnek, már benyújtották a letelepedett státusra szóló kérvényüket és hatalmas mértékű hozzájárulást nyújtanak az ország életéhez. A jövő év első napjától azonban az EU–országokból és az unión kívülről újonnan érkezőkre egységes bevándorlási szabályozás lép életbe, amely – főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján – pontozásos kritériumrendszert alkalmazva bírálja majd el a letelepedési kérelmeket.
Ezért kellett a megállapodás
Az Egyesült Királyság január 31–én lépett ki az Európai Unióból. Távozásának napján december 31–ig tartó – vagyis éppen egy hét múlva lejáró – átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. A korábbi tárgyalási fordulókon azonban nem sikerült megállapodást elérni. A leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyt, valamint arról, hogy ha megállapodás születik, betartatására és az esetleges szerződésszegések szankcionálására milyen jogi eszközök használhatók.
Boris Johnson még a legutóbbi napokban is rendszeresen úgy nyilatkozott, hogy sokkal nagyobb a valószínűsége a megállapodás elmaradásának, mint annak, hogy sikerül egyezségre jutni a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről. A brit miniszterelnök korábban október 15–ét jelölte ki a megállapodás határidejéül, azzal az érvvel, hogy annál későbbi időpontban nem lát esélyt a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttére. E több mint két hónapja lejárt határidő után is azonban több tárgyalási fordulót tartott a brit és az uniós küldöttség Londonban és Brüsszelben. Emellett a brit kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is többször tartott személyes egyeztetéseket telefonon és személyesen.
A tárgyalóküldöttségek környezetéből már csütörtökre virradó éjjel olyan hírek érkeztek, hogy a nap folyamán nagy valószínűséggel sikerül az utolsó akadályokat is elhárítani a megállapodás elől. Az egyezmény elmaradása azt jelentette volna, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme január 1–től, vagyis jövő péntektől a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járt volna a kereskedelmi forgalomban. Az áttörés nem kis részben a halászati vitában elért kompromisszum eredménye.
A Downing Streeten tartott csütörtök esti sajtóértekezletén Boris Johnson elmondta: a megállapodás alapján az Egyesült Királyságra jutó részarány a brit területi vizeken kifogható halmennyiségből a jelenlegi hozzávetőleg 50 százalékról öt és fél év alatt kétharmadhoz közeli szintre emelkedik, utána pedig a tudományos, környezetvédelmi és állománymegőrzési meggondolásokon túl megszűnnek az elvi mennyiségi korlátok.
A vitarendezési és jogalkotási mechanizmus ügyében a londoni tájékoztatás szerint sikerült érvényt szerezni annak a brit célkitűzésnek, hogy az Európai Unió bíróságának ne legyen ügydöntő hatásköre a brit törvényhozási folyamatra. A megállapodást a brit parlamentnek és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. A brit kormány csütörtök este bejelentette, hogy a londoni alsóház december 30–án soron kívüli ülésen vitatja meg az Európai Unióval elért egyezményt és szavaz is róla.
Örül Európa
Történelmi jelentőségű a megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni viszonyrendszeréről, és megteremti az alapot ahhoz, hogy új fejezet kezdődjék a közösség és egykori tagja kapcsolatában – közölte Angela Merkel német kancellár csütörtökön. A EU Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő Németország kormányfője kiemelte, hogy a csütörtökön kötött megállapodásért „nagy köszönet” jár Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének és Michel Barnier EU–s főtárgyalónak és munkatársainak. A szövetségi kormány alaposan elemzi a megállapodás szövegét, de ezt a munkát „nem a nulláról kell kezdeni”, mert a bizottság az egész tárgyalási folyamatban szorosan egyeztetett a tagállamokkal.
Ezért „gyorsan meg tudjuk állapítani, hogy Németország támogathatja–e a tárgyalás eredményét” – fejtette ki Angela Merkel, hozzátéve, arra számít, hogy Németország hozzájárul a megállapodáshoz. A kormány december 28–án délelőtt tárgyalja meg az ügyet, amelyről ugyancsak 28–án a Tanács is tárgyal, és dönt a megállapodás ideiglenes alkalmazásáról – közölte Angela Merkel. Rámutatott, hogy a megállapodás akkor léphet hatályba véglegesen, ha az Európai Parlament is hozzájárul.
Kiemelte, hogy a megállapodás révén új fejezet kezdődhet az EU, illetve Németország és az uniós tagság felszámolása után is „fontos partner” Egyesült Királyság kapcsolatában.
Emmanuel Macron francia elnök azt hangsúlyozta, hogy „kifizetődött Európa egysége és ereje. Az Egyesült Királysággal megkötött egyezmény lényeges az állampolgáraik, a halászaik, a termelőik védelme szempontjából. Meg fogunk győződni arról, hogy ez a helyzet” – tette hozzá. Alexander De Croo belga miniszterelnök azt közölte, hogy a létrejött kereskedelmi megállapodás lehetőséget nyújt az Egyesült Királysággal való szoros kapcsolat fenntartására, és tisztességes versenyt biztosít az uniós vállalatok számára.
Belgiumnak legfontosabb a gazdasági érdekei lehető legjobb védelmének biztosítása, ugyanis – szavai szerint – meg kell védeni a belga cégeket a tisztességtelen brit versenytől – emelte ki. „Az elmúlt négy év intenzív vitáit magunk mögött tudhatjuk. Most új, erős kapcsolat kiépítésén dolgozhatunk az Egyesült Királysággal, amely mindig is történelmi partnere volt hazánknak. Itt az ideje, hogy a jövőbe tekintsünk” – fogalmazott. Belgium megkezdi a megállapodás szövegének elemzését, csakúgy, mint a többi 26 uniós tagállam és az Európai Parlament – tette hozzá a belga miniszterelnök.
Mark Rutte holland miniszterelnök „nagyszerű hírnek” nevezte a „nehéz tárgyalások” után született megállapodás létrejöttét az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli partnerségéről. Rutte elismerését fejezte ki Michel Barnier uniós főtárgyalónak és Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnöknek „fáradhatatlan erőfeszítéseikért”. „A megállapodás, amelyet alaposan tanulmányozni fogunk, mindannyiunk számára nagyon fontos” – tette hozzá a holland miniszterelnök.
Jó hírnek nevezte Guiseppe Conte olasz kormányfő a Brexit utáni kereskedelmi megállapodást. Nagy–Britannia továbbra is központi partnere marad az EU–nak és Olaszországnak. „Az európai kereskedelem, illetve az állampolgárok érdekeit és jogait garantálja (a megállapodás)” – írta Twitter–üzenetében.
Pedro Sánchez spanyol kormányfő üdvözölte a megállapodás elvét. „Spanyolország és az Egyesült Királyság folytatja a tárgyalásokat az áruk és az emberek szabad mozgásáról Spanyolország és Gibraltár között” – hangsúlyozta. Madrid, London és Gibraltár az EU és az Egyesült Királyság közötti gazdasági megállapodásról folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan tárgyal a háromoldalú szerződésről. A dél–spanyolországi brit beékelődés 100 százalékban függ az importtól, 34 ezer lakosát csak így tudja ellátni élelmiszerrel, és naponta mintegy 15 ezer vendégmunkás jár át dolgozni Spanyolországba.
António Costa portugál miniszterelnök kijelentette: „Melegen üdvözöljük az Egyesült Királysággal a január 1. utáni kapcsolatokról megkötött megállapodást. Az Egyesült Királyság nemcsak jó szomszédunk és szövetségesünk, de fontos partnerünk is marad”.
Tomás Petrícek cseh külügyminiszter szerint karácsony küszöbén jó hír a megállapodás, amely véget vet a Brexit utáni viszonyokkal kapcsolatos bizonytalanságnak. Petrícek a Twitter mikroblog portálon meggyőződését fejezte ki, hogy az Európai Parlament jóvá fogja hagyni a megállapodást.
Erna Solberg norvég kormányfő jó hírnek nevezte a megállapodást mind az Egyesült Királyság, mind az EU, mind pedig Norvégia számára. „Egy megállapodás révén mindenki – beleértve Norvégiát – mindent jobban fog tudni előre látni” – írta közleményében.
