Dél-Tirol, a működő autonómia – 1. rész

A Pro Civis Polgári Társulás elkészítette a Dél-Tiroli autonómiastatútum fordítását, a dokumentum teljes egészében az onkormanyzas.sk oldalon olvasható. A Pro Civis egy összefoglalót is készített a Dél-Tiroli autonómia működéséről, az alábbiakban az összefoglaló első részét olvashatják.

Megfoghatatlan félelmek, rossz beidegződések helyett tényismeretre van szükségünk. Az autonómia mint együttélési forma kiátkozása helyett annak megismerése lehet célravezető. A többnemzetiségű régiókban, különösen a történelmi traumákkal terheltekben, csak az autonómia jelentheti a modus vivendit. A rendszerváltás harmadik évtizedének végéhez közelítve leszögezhetjük: Szlovákia déli, magyarok által is lakott, országhatár menti régiójában aligha lesz jobb élete magyarnak, szlováknak vagy romának, ha nem lesz több módja és eszköze saját életkörülményeinek javításához.

Nem kiátkozni kell és szóhasználatunkból törölni az autonómiát vagy más szóval önigazgatást, hanem meg kell vizsgálni, mit is takar a gyakorlatban. S akkor talán kiderül az is, hogy az országos közigazgatási rendszeren belül, ahhoz szervesen illeszkedve is megvalósítható. A dél-tiroli autonómia minden szempontból modellértékű térségünk vonatkozásában is. Olaszországnak 1970-től húsz régiója (olaszul regione) van, amelyek NUTS-2 szintű egységeknek felelnek meg. A régió döntéshozó testülete a regionális tanács (olaszul consiglio regionale), a végrehajtó testülete pedig a regionális bizottság (giunta comunale), melyet az elnök vezet (presidente). Öt olasz régió különleges státusszal rendelkezik, elsősorban az ott élő nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása céljából: Friuli-Venezia Giulia, Szardínia, Szicília, Trentino-Alto Adige és Valle d’Aosta. A régiók törvényhozási, adminisztratív és pénzügyi autonómiával rendelkeznek. Az államvezetés a regionális biztosok (olaszul commissari del governo) révén felügyeli régiókat. Valle d’Aosta kivételével a régiók megyékre/tartományokra (provincia) oszlanak.

Az általunk részletesen vizsgált Dél-Tirol, olaszul Trentino-Alto Adige/Südtirol (németül: Trentino-Südtirol, ladinul: Trentin-Südtirol) észak-olasz autonóm régió. A régió két megyéből áll, Trento autonóm megyéből és Bolzano autonóm megyéből, ahol jelentős a német anyanyelvűek száma. A terület 1815-től 1919-ig az osztrák Tirol tartomány déli részeként az Osztrák Császárság, majd az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, elcsatolása után Dél-Tirol névvel jelölték, hogy megkülönböztessék az Ausztriában maradt északi Tiroltól és Kelet-Tiroltól.

A múlt század hetvenes éveitől rendelkezik ezzel a státussal, az ott élő németek hosszú, nehéz kihívásokkal és harcokkal – szabotázs akciókkal – teli utat jártak meg, s nem kis mértékben Ausztria védhatalmi szerepének elismerése és Bécs kiállása is kellett ahhoz, hogy a jelentős német lakosságú olasz régió különleges jogállása is megszülethessen.

A régió helyzetét statútum rögzíti, az olasz állami mellett saját címere, zászlója is van, fővárosa Trento. Az olasz köztársaságon belül az alkotmány alapelvei és a statútum alapján vannak autonóm jogkörei, és önálló jogalanyisággal bír. Minden területen egyenjogú és egyenrangú az olasz és német nyelv, a ladinok által lakott helyeken a rétoromán nyelvnek ez a változata is azonos jogokat élvez, az etnikai és kulturális sajátosságok pedig védelmet élveznek.

A régió szervei: a regionális tanács, a regionális bizottság és a régió elnöke. A regionális tanács a Trentói, illetve a Dél-Tiroli Tartományi Gyűlés tagjaiból áll. Ezeket a tartomány és a régiók lakosai választják meg, a választójog gyakorlásához meghatározott idejű helybenlakás szükséges. A regionális tanács birtokolja a régiónak ítélt törvényhozói hatalmat, valamint azokat a jogköröket, melyek az alkotmány, a statútum és az állami jogszabályok alapján megilletik. A regionális tanács ciklusának első 30 hónapjára az elnököt az olasz, míg a második 30 hónapjára a német nyelvcsoport képviselőiből választják meg. Az olasz és német nyelvcsoportok képviselőinek többségi beleegyezésével egy-egy időszakra a ladin nyelvcsoport képviselőjét is megválaszthatják elnöknek. Az alelnököket abból a nyelvcsoportból választják meg, amelybe a megválasztott elnök nem tartozik.

A régió hatáskörén kívül eső szakterületeken, amelyek azonban a régió érdekeltségébe tartoznak, a regionális tanács végrehajtási és törvényjavaslatokat fogalmazhat meg. Mindkettőt a régió elnöke adja át a kormánynak, amely előterjeszti a minisztériumoknak, és leiratot biztosít a kormánybiztos számára.

A régió elnöke képviseli a régiót. Részt vesz a miniszteri tanács azon ülésein, melyeken a régiót érintő kérdésekről tárgyalnak. A régió elnöke irányítja az államtól a régióra átruházott közigazgatási tisztségeket, a kormány utasításait követve. A régió elnöke saját rendelettel határozza meg a feladatok elosztását az állandó ülnökök között, amely elosztás a régió közlönyében kerül kihirdetésre. A régió elnöke a regionális bizottság által elfogadott rendelkezéseket saját rendelettel hitelesíti.

A regionális bizottság a régió végrehajtó szerve. A regionális bizottság a régió hivatalban lévő elnökéből, két alelnökből, valamint állandó ülnökökből és pótülnökökből áll. A régió elnökét, az alelnököket és ülnököket a regionális tanács saját köréből választja meg titkos szavazással és abszolút többséggel. A regionális bizottság nemzeti összetételének meg kell felelnie a regionális tanács képviselői nemzetiségi összetételének. Az alelnökök közül egy az olasz, egy pedig a német nemzetiséghez tartozik. A ladin nemzetiség a regionális bizottságban az arányos képviselet szabályaitól eltérően is képviselve lehet.

A regionális bizottság felelősségébe tartozik: meghatározni a regionális tanács által elfogadott törvények végrehajtását, a közigazgatási tevékenység a regionális érdekeltségű ügyekben, a régió vagyonának kezelése, valamint a különleges üzemek biztosította regionális termelési és kereskedelmi közszolgáltatások ellenőrzése, sürgős esetekben a regionális tanács hatáskörébe tartozó intézkedések, melyeket utólag jóvá kell hagyatni a tanáccsal. A régió törvényeinek értelmében, az érintett lakosság meghallgatásával új önkormányzatok jöhetnek létre, illetve megváltoztatható a meglévők területi elrendezése és megnevezése.

A regionális tanács saját hatásköreit átruházhatja a regionális bizottságra a törvényhozási jog kivételével. A régiót kiemelten érintő közlekedésügyi és szállítmányozási szolgáltatások bevezetéséhez és kezeléséhez a regionális tanács véleményének kikérése szükséges.

A regionális bizottság a régió hivatalban lévő elnökéből, két alelnökből, valamint állandó ülnökökből és pótülnökökből áll. A régió elnökét, az alelnököket és ülnököket a regionális tanács saját köréből választja meg titkos szavazással és abszolút többséggel. A regionális bizottság nemzeti összetételének meg kell felelnie a regionális tanács képviselői nemzetiségi összetételének. Az alelnökök közül egy az olasz, egy pedig a német nemzetiséghez tartozik. A ladin nemzetiség a regionális bizottságban az arányos képviselet szabályaitól eltérően is képviselve lehet.

A régió az alkotmánnyal és a köztársaság jogrendjének alapszabályaival összhangban, a nemzetközi kötelezettségeket és nemzeti érdekeket – amelyek között a helyi nyelvi kisebbségek védelme is szerepel –, valamint a köztársaság gazdasági és szociális reformjainak alapelveit figyelembe véve törvényeket alkot a regionális hivatalok és humán erőforrásaik szabályozása, a helyi testületek és szakterületeik meghatározás terén. Döntéseket hoz közhasznú kisajátítások esetében, ha azok nem közvetlenül az államot terhelik, illetve ha nem azokhoz a szakterületekhez tartoznak, amelyekben a tartományok illetékesek. Az autonóm testületek feladata pl. a telekkönyvek összeállítása és vezetése, a tűzvédelmi szolgáltatás, az egészségügyi és kórházi testületek szabályozása, a kereskedelmi kamarák szabályozása, a szövetkezetek kialakítása és ellenőrzése, valamint az olyan közmunkákkal összefüggő beruházási támogatások, amelyeket más, a régió területén fennálló köztestületek hajtanak végre. A régió törvényeket bocsát ki a szociális ellátás és a jóléti intézmények szabályozása, a földművelési és agrárbankok, a takarékpénztárak és vidékfejlesztési pénztárak, valamint a regionális pénzintézetek szabályozása céljából.

Dél-Tiroli autonómiáról szóló összefoglaló folytatását a Szabad Újság szeptember 14-ei számában olvashatják.

Pro Civis

Megjelent a Szabad Újság szeptember 7-i számában.


Hasonló cikkek