EBRD: mérsékelt ütemben, de folytatódtak a szerkezeti reformok a bank működési térségében

Mérsékelt ütemben ugyan, de az elmúlt évben is folytatódtak a szerkezeti reformok az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 38 ország alkotta tevékenységi térségében

– áll a londoni pénzintézet kedden ismertetett éves helyzetértékelésben.

A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2018-2019) című 120 oldalas elemzés szerint jóllehet “szerény” előrelépés történt a szerkezeti reformokban a tavalyi jelentés óta, a kedvező fejlemények túlsúlyban voltak a negatív folyamatokkal szemben.

A bank szerint az átalakulás egyes kritériumai alapján is a közép- és kelet-európai térség gazdaságai teljesítenek a legjobban.

A tavaly teljesen átalakított értékelési rendszerben az EBRD hat kategóriát vizsgál. Meghatározása szerint a fenntartható piacgazdaság hat fő ismérve a versenyképesség, a jó állami és vállalati szintű kormányzási minőség, a zöld technológiák alkalmazása, az inkluzív jelleg, amely kiterjed a nemek közötti egyenjogúság biztosítására, a térségi különbségek kezelésére és a fiatalok érvényesülési lehetőségének megteremtésére, az ellenállóképesség, amely a pénzügyi és az energiaszektor stabilitását méri, valamint az integráltság szintje, amely azt vizsgálja, hogy az egyes gazdaságok mennyire nyitottak a külkereskedelemre, a beruházásokra és a pénzügyi szolgáltatásokra.

Az egyes kritériumokra gyűjthető tíz pontból Magyarország a gazdaság integráltságára kapta a legtöbbet az EBRD-től, 7,5 pontot. Ezzel a 7,7 pontos Észtország után a második helyre került a szűkebb közép-európai és balti csoportban, az EBRD összes, 38 működési országát felsoroló teljes listán pedig a harmadik helyre.

A teljes mezőnyön belül a gazdasági integráltság kategóriájában Ciprus az éllovas, 8,1 ponttal.

Az állam- és vállalatirányítási kategóriára az EBRD 5,9 pontot, a többi kritériumra 6,3-6,8 pont közötti osztályzatokat adott Magyarországnak.

Az idei Transition Report hangsúlyosan kitér az EBRD-régió előtt álló komoly demográfiai kihívásokra.

A bank modellszámításai szerint a közép-európai és a balti EU-térség mindössze öt évvel jár a világ legfejlettebb ipari gazdaságai mögött a társadalom elöregedésének folyamatában.

Az EBRD azzal számol, hogy a közép- és délkelet-európai országcsoport munkaképes korú lakosságának létszáma 2040-ig 17 százalékkal csökken.

A tanulmány szerint ugyanakkor az automatizálás fejlődése legalábbis részben lehetővé teszi a hiányzó munkaerő helyettesítését.

A bank megállapítja, hogy az ipari robotok elterjedtsége Magyarországon, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában hasonló a legfejlettebb gazdaságokban megfigyelhető szinthez, és a folyamat jóval előbbre tart, mint például Kínában, Brazíliában vagy Dél-Afrikában.

Úgy tűnik azonban, hogy a lakosság elöregedési folyamata ma már a gazdasági fejlettség korábbi szakaszaiban kezdi éreztetni hatását, mint a korábbi évtizedekben. Amikor Svédországban, Norvégiában és Németországban az időskori függőségi ráta – vagyis az aktív korú népességre jutó idősek aránya – átlépte a 25 százalékot, az egy főre jutó jövedelem ezekben az országokban jórészt az Egyesült Államokéval volt egyenlő.

Közép-Európában és a balti köztársaságokban a 2000-es évek közepén haladta meg a 25 százalékos küszöböt az időskori függőségi ráta, ám ebben a térségben az egy főre jutó átlagjövedelem az amerikai szintnek csak a 45 százaléka volt ekkor, Románia és Szerbia pedig a fejenkénti amerikai jövedelemi átlag 30 százalékán érte el a 25 százalékos időskori függőségi rátát – áll az EBRD kedden ismertetett éves jelentésében.

A bank szerint várhatóan Ukrajna is még 2020 előtt eléri ezt a demográfiai határértéket, ám az egy főre jutó ukrajnai átlagjövedelem az amerikai szint 20 százalékánál is alacsonyabb.

Mindezek alapján sok közepes jövedelmű ország azzal a kockázattal kénytelen szembenézni, hogy “előbb lesz öreg, mint gazdag” – fogalmaz a londoni pénzintézet tanulmánya.