2000. december Tipp Újság
inspirációs olvasmányok: Ludwig Klages, Albert E.Hughes művei
A grafológia a kézíráselemzés, a kézírás értelmezés tudása/tudománya, az emberi visekedés, megnyilvánulás szellem-ösztön-érzelem, tudatosság-és tudattalan tartalmainak mérhető és mérhetetlen összetevőinek komplex meghatározása egyedi jellemzők alapján. A mérhető, egzakt támpontok nevezhetők a grafológia alapvetéseinek, mely tendenciózusan ha nem is, de többé-kevésbé minden kézírás alappillére, mellyel szemben a mérhetetlen, csak intuitíve megismerhető jellemzők, mint a formanívó, az írás dinamikája, ritmusa a kézírás karakterisztikus lényege. Nem utolsó szempont az írásgyakorlottság, az írás helyszínének, időpontjának, egyéb fontossá válható keletkezésének fektérképezése sem.
A gyors, vagy lassú írásdinamika nem egyértelműen negatív, vagy pozitív. Míg a magas formanívójú kézírás, ha dinamikájában gyors általában kombinatív készségre, temperamentumra, mozgékonyságra utal, az alacsony formanívójú kézírás esetén a gyorsaság türelmetlenség, mohóság és fegyelmezetlenség jelei lehetnek.
Ugyanakkor a lassan író ember is írhat magas nívón, holott a lassúság-passzivitás eléggé rokonértelmű fogalmak. A lassú dinamikájú, magas formanívójú kézírás egyéb jellemző karakterisztikus vonásai a higgadtság, koncentráltság, elmélyülési hajlam, erős akarat, szemben a gyenge, alacsony formanívó esetén a lassú írás tunyaság, önzés szinonimái, de rosszindulat is feltételezhető.
Az írás dinamikájára hatással van a lelkiállapot változása, de betegség esetén is módosulhat, átalakulhat; például feldobott, vagy ideges lelkiállapotban az egyébként lassan író ember is gyorsabban ír, mivel túlzott az idegrendszer reagálása. A gyors éllettempójú, heves érzelmi fokon égő emberek sajátja az állandó gyorsan írás.
A ritmikus, kiegyensúlyozott írássebesség egyben az átlagtól magasabb intelligencia mutató is, hiszen a gyors tempó spontaneitást, élénkséget, ügyességet feltételez azon túlmenően, hogy az így író nyiltan megmutatva magát nem alakoskodik, nincsenek kóros elfojtásai, de negatív aspektus lehet ez esetben a felületesség.
Az állhatatos, nyugodt, passzív ember lehet közönyös, érdektelen, de előfordul, hogy komótossága racionalitással magyarázható. Ha kézírása szögesedéssel és magas formanívóval párosul tudatos karakterépítésről lehet szó, olyan erős karakterről, aki megtervezi cselekedeteit, fékezi érzelmi kilengéseit, és szabadon, tudatosan, mintegy mazochisztikus akaratlagossággal fejleszt ki maga köré határokat, korlátokat, hogy magasabbrendű céljait megvalósítsa.
Ezek az alappillérek, alapvetések, vagyis a kézírás elemzésének lényegi kérdései, ezáltal a személyiség legjellemzőbb összességei, melyeket azonban minden esetben össze kell vetni a vele ellentétes megítélés alá eső elemekkel, hiszen csakis így válik egésszé, érthetővé
az Ember maga.
