68 éves korában, hosszantartó betegség után elhunyt Somló Tamás zenész, énekes, dalszerző, a magyar könnyűzene ismert alakja, az Omega és a Locomotiv GT együttes tagja.
Több hangszeren játszott: hegedült, basszusgitározott, zongorázott, szaxofonozott, fuvolázott. Fiatal korában beiratkozott az Állami Artistaképzőbe, majd cirkuszi zenebohóc lett és a Luxor nevű zsonglőrcsoporttal körbeturnézta a világot. A csapat feloszlása után sem szakította meg kapcsolatát a cirkusz világával, számos ottani rendezvény házigazdájaként működött közre. A Magyar Cirkusz és Varieté (MACIVA) arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Fővárosi Nagycirkuszban emlékhelyet alakítottak ki, ahol az előadások szüneteiben emlékezhetnek a rajongók Somló Tamásra. Temetéséről családja később intézkedik.
Neves zenekarokban játszott
Rövid ideig az Atlas együttesben zenélt, majd az Omega (1964-1967), a Kex (1969-71) és 1973-tól az LGT tagja volt. Legismertebb szerzeményei: Ha a csend beszélni tudna, Álomarcú lány, Ülök a járdán, Valamit mindig valamiért, Boogie a zongorán, Primadonna, Annyi mindent nem szerettem még, Nagyon kell, hogy szeress. 1992-ben jelentkezett első szólólemezével, de sok más produkcióban is részt vett. Ő szerezte a Könnyű testi sértés című film zenéjét, az újraforgatott Hippolyt egyik számát, valamint előadója volt a Patika televíziós sorozat két betétdalának. 2004-ben megkapta jogi diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, és szintén ebben az évben tüntették ki a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével.
Szöveg: Vona Ildikó
Nyitókép: Somló Tamás az LGT-ben (Fotó: FORTEPAN)
