1945. február 13-án befejeződött Budapest ostroma. A védők mintegy ötven napig álltak ellen a szovjetek ostromának, de a februári 11-én kezdődő német kitörési kísérlet kudarca után a magyar főváros teljesen a Vörös Hadsereg ellenőrzése alá került. A civil lakosság szenvedései leírhatatlanok voltak a második világháború egyik legvéresebb összecsapásában, melynek hevessége csak a sztálingrádi csatáéhoz hasonlítható.
Budapest eleste után nem maradt komolyabb akadály, mely útját állhatta volna a Harmadik Birodalom határai felé nyomuló szovjet tankoknak. Ennél is komolyabb probléma volt azonban a Wehrmacht és a Waffen SS számára, hogy a zalai olajmezők elvesztése saját harci járműveik üzemanyag-ellátását veszélyeztette. A megadásról hallani sem akaró Hitlernek egyetlen választása maradt: elrendelni a keleti front, s egyben a második világháború utolsó német offenzíváját, mely a “Tavaszi ébredés” fedőnevet kapta. Ennek a kétségbeesett hadműveletnek az előzményeit, lefolyását és következményeit vizsgálja Antonio García Palacios spanyol történész “A balatoni csata – A Waffen SS vége” (La batalla del lago Balatón: El final de las Waffen SS) című 2015-ben megjelent könyvében.
A szerző neves történész, a hadtörténet szakértője és a második világháború harci cselekményeinek elismert kutatója, akinek számos könyve és tanulmánya jelentet meg a témával kapcsolatban. Ebbe a sorba illeszkedik a balatoni német ellentámadásnak szentelt munkája, mely azonban jóval több egy egyszerű hadtörténeti értekezésnél, ugyanis bemutatja Magyarország világháborús szerepét, különös tekintettel a Kárpát-medencei harcokra.
A hazánk történelmét kevéssé ismerő spanyol olvasó betekintést nyerhet a Horthy Miklós kormányzó által a szövetségesekkel folytatott titkos tárgyalások részleteibe, illetve megismerheti a háborúból való sikertelen kiugrási kísérlet lefolyását s a nyilas hatalomátvétel menetét. A könyv oldalain valósággal megelevenedik Otto Skorzeny SS Obersturmbannführer alakja, amint szőnyegbe csavarva elrabolja ifj. Horthy Miklóst, illetve megrohamozza és hatalmába keríti a budai várat. García Palacios külön fejezetben tárgyalja Budapest véres ostromát és a “Budapest erőd” felmentésére irányuló német-magyar kísérleteket, miközben részletesen vizsgálja a Führer felelősségét több tízezer katona és civil stratégiai szempontból szükségtelen és értelmetlen haláláért.
“A balatoni csata” központi témája azonban kétségtelenül az 1945. március 6. és 16. közötti dunántúli német ellentámadás, mely a kezdeti sikerek után néhány napon belül kifulladt, s a szovjetek ismét átvették a kezdeményezést. A “Tavaszi ébredés” hadművelet következtében több tízezer magyar és német, illetve orosz és bolgár katona soha többé nem ébredt fel, s a magyar polgári lakosság ismételten súlyos veszteségeket szenvedett.
A spanyol történész könyvét számos korabeli fénykép gazdagítja, melyek megrázó módon tükrözik a német katonák, s a mellettük meggyőződésből vagy kényszerből kitartó magyar honvédek kétségbeejtő helyzetét és az elkeseredést, melyet érezniök kellett, mikor csatába indultak egy olyan háborúban, melyről már biztosan tudták, hogy elveszett.
(García Palacios, Antonio: La batalla del lago Balatón: El final de las Waffen SS. HRM Ediciones, 2015.)
Cseszneky Miklós
