Az állam eladósodásának megállítását és az új piacok felé nyitást tartja Orbán Viktor kormányának legjobb és a jövőt tekintve legjelentősebb hatású lépésének Horbulák Zsolt gazdasági elemző, aki szerint az új kormánynak ezen a megkezdett úton kellene továbbhaladnia, néhány korábbi intézkedésén, például a különadókon azonban változtatni kellene.
A trencséni Alexander Dubcek egyetem adjunktusa az MTI-nek az mondta: “az eladósodás megállítása komoly fegyvertény, főként a mostani időkben, amikor szinte minden európai ország adósságállománya folyamatosan nő”. Hozzátette: nem az adósságállomány aktuális szintjét, hanem annak növekedési vagy csökkenési trendjét tartja a legfontosabb mutatónak. Az elemző szerint a jelenlegi trendet hacsak lehet az új kormánynak is folytatnia kellene, de úgy, hogy közben néhány intézkedését “aktualizálja”.
Kifejtette: a nagyvállalatokra kiszabott különadók “a maguk idejében” jó és fontos intézkedések voltak, ám hosszú távon azok jelenlegi mértéke nem fenntartható, s így csökkentésre szorul. “Akár ezek szimbolikus visszafogása is csökkentené Magyarország támadhatóságát” – vélekedett. Megjegyezte: bár Szlovákiában például a bankok adóterhei nagyságrendekkel magasabbak, mint Magyarországon, az országot mégis kevesebb kritika érte azok miatt, amit annak tud be, hogy szerinte az EU akkor és most is Magyarországot tekinti “az első számú rebellisnek.”
Horbulák szerint az elmúlt években Magyarország és Szlovákia gazdasági kilátásai tekintetében Magyarország pozíciója javult. Rámutatott: egy évtizede – amikor Magyarországon szocialista kormányzat volt, Szlovákiában pedig jobboldali kormány – Szlovákia átvette Magyarországtól a térségben betöltött gazdasági “húzó szerepét”, ám az utóbbi négy évben a két ország gazdasági fejlődési üteme közötti távolodás leállt, sőt visszafordult.
“Magyarország pozíciója javult, Szlovákia pedig mintha visszavett volna a tempóból” – mutatott rá Horbulák Zsolt. Kifejtette: miközben Szlovákiában az államadósság rekordszintre nőtt, addig a magyar kormány megállította az adósságállomány növekedését, és a költségvetési deficitet is sikerült 3 százalék alá szorítania és ott tartania. Hozzátette: szerepcseréről még nem lehet beszélni, de az tény, hogy néhány gazdasági mutató szerint Magyarország már jobb vállalkozói környezetet kínál, mint Szlovákia.
Az elemző szerint a magyar gazdaság mellett szól, hogy míg a szlovák gazdaság nagyon kevés szektorra épít, addig a magyar gazdaság portfóliója szélesebb. “Akárcsak Szlovákiában, Magyarországon is erős az autóipar, de a budapesti kormány más ágazatok fejlesztését is szem előtt tartja” – mutatott rá, hangsúlyozva: a sok pillérre épülő gazdaságok fejlődése változó piaci feltételek mellett is kevesebb kockázatot hordoz. Hozzátette: legalább ilyen fontos, hogy Magyarország az elmúlt időszakban nyitott a keleti piacok irányába.
