Az EP-választások után alig egy nappal már mindenki azt találgatja, ki lesz a leköszönő bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker utóda. A vasárnap esti eredmények fényében az erőviszonyok egyértelműen eltolódtak – és ez elsősorban a hagyományos nagy pártok számára kedvezőtlen.
Most minden attól függ, hogy a keddi, rendkívüli EU-csúcson hogy alakulnak a dolgok. A legfőbb kérdés az, hogy a tagállami vezetők továbbra is tartják-e magukat a csúcsjelölti rendszerhez, vagy felhagynak vele, és egy, nem a pártok által jelölt pályázót támogatnak.
Ha a csúcsjelölti rendszer fenntartása mellett döntenek, a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a négy legtöbb szavazatot szerzett frakció vagy ezek valamilyen koalíciója – a Néppárt, szociáldemokraták, liberálisok és Zöldek – jelöltjei közül választanak majd egyet. Ez esetben Manfred Weber (Néppárt), Frans Timmermans (S&D), Margrethe Vestager (liberálisok), vagy Ska Keller (Zöldek) — léphet Juncker helyébe.
Sokan rebesgetik, hogy egy, a csúcsjelölti rendszeren kívülről érkező jelölt is elnökké választható – a legesélyesebbnek a néppárti Michel Barnier (brexit-ügyi főtárgyaló) vagy a bolgár Krisztalina Georgieva (a Világbank vezérigazgatója) tűnik.
A tagállami vezetők véleménye megoszlik a kérdésben, hogy a csúcsjelölti rendszert támogassák-e. A magyar kormányfő külügyminisztere útján már jelezte, hogy nem ért egyet vele, de a francia elnök, Emmanuel Macron is ellenérzését fejezte ki a témában, csakúgy, mint a luxemburgi miniszterelnök.
A teljes cikk ITT olvasható!
