Megnyerte a bizalmatlansági szavazást a May-kormány

Ha szoros eredménnyel is, de megnyerte a bizalmatlansági indítványt Theresa May kormánya.

A képviselők közép-európai idő szerint este 8-kor szavaztak az indítványról, és alig 10-15 perc múlva az eredmény is meglett. A 650 törvényhozóból 325-306 arányban szavaztak a kormány mellett. Ahhoz, hogy megnyerje az indítványt, 318 képviselőnek kellett May mellett szavaznia.

A brit parlamenti képviselők szerda este döntöttek arról, továbbra is bizalmat szavaznak-e a kormánynak, miután Theresa May az Egyesült Királyság történetének legnagyobb vereségét szenvedte el a brexit-alku miatt – az elmúlt száz évben soha egyetlen kormánynak sem kellett még szembenéznie ennyire megsemmisítő vereséggel.

A bizalmatlansági indítványt az ellenzéki Munkáspárt kezdeményezte, több más, kisebb ellenzéki párttal, rögtön a tegnapi vereség után. “A legfontosabb tény, amellyel ma szembe kell néznünk, hogy ez a kormány elvesztette a bizalmát ennek a háznak és ennek az országnak … ez a ház pedig ítéletet mondhat afelett az inkompetencia felett, melyet ez a kormány mutatott, azzal, hogy elfogadja ezt a bizalmatlansági indítványt” – mondta Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője. – “Ennek a háznak nincs többé bizalma Őfelsége kormányában.”

A kormányfő viszont a szavazás után közvetlenül azt modnta a parlamentnek, hogy ő tovább folytatja a munkáját, és ehhez kéri a többi parlamenti párt támogatását is, akikkel le akar ülni tárgyalni. Jeremy Corbyn ellenzéki vezér szerint viszont egyre közeledik a rendezetlen kilépés réme.

A szavazás lehetséges kimeneteleiről itt írtunk részletesebben, Theresa May esélyeit pedig itt latolgattuk.

A szavazás alatt és után nagy tömeg várakozott a parlament londoni épületénél, vegyesen brexit-párti és brexit-ellenes tüntetők voltak jelen.

Mi történik most?

A konzervatív kormány, élén Theresa May-jel továbbra is hivatalban marad. Azt viszont semmi sem szabályozza, milyen hamar lehet újabb bizalmatlansági indítványt előterjeszteni, vagyis a munkáspártiak bármikor, akár már holnap újabbat kérhetnek a kormány ellenében. A szavazás nagyon szoros volt, csupán hét képviselővel többen szavaztak May mellett, mint ellene.

May-nek most három lehetősége van: hétfőn megpróbálja ismét “áttolni” a parlamenten a – lényegében változtatás nélküli – egyezséget, azzal a kondícióval, hogy megpróbálja meggyőzni Brüsszelt, adjon több időt az észak-ír határvita rendezésére.

A másik lehetőség, hogy egy “könnyebb brexit” tervezetet tár a parlament elé – ez utóbbi lényegében hasonló viszonyt teremtene az ország és az EU között, mint amilyet Norvégia élvez. A harmadik út pedig, hogy egy második brexit referendum kiírását szorgalmazza. Ha ezek egyike sem teljesül, és a parlament nem tud megegyezni, marad a “kemény brexit” rendezetlen feltételekkel, vagy a brit parlament akár egyoldalúan vissza is vonhatja kilépési szándékát – erre március 29-ig van lehetősége.

A skótok eközben újabb népszavazást sürgetnek

A skót kormányfő eközben szerda este a szavazás előtt azt mondta, Skócia kiléphet az Egyesült Királyságból, ha nem lesz újabb népszavazás a Brexitről. Nicola Sturgeon a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva a Brexit-folyamat leállítását és egy újabb népszavazás kiírását sürgette. Mint mondta, a kiválási feltételeket tartalmazó megállapodás londoni alsóházi elutasításával a Brexit elérkezett arra a pontra, ahonnan “értelmetlen lenne tovább folytatni“.

Az Egyesült Királyság parlamentjének épületére utalva hozzátette, hogy “két és fél év Westminster-káosz után nem lehet tovább nem tudomást venni Skóciáról”.

Meg kell védeni helyünket Európában“, mert “a skótok demokratikusan kifejezett akarata” az, hogy hazájuk az Európai Unió része maradjon, ezt pedig tiszteletben kell tartani – mondta a Skóciát kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) politikusa, felidézve, hogy a 2016-ban rendezett népszavazáson a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt.

Az uniós politikusok elképzelhetőnek tartják a Brexit határidejének meghosszabbítását

Az európai uniós politikusok a rendezetlen kiválás esélyeire figyelmeztetnek, és elképzelhetőnek tartják a brit európai uniós kiválás márciusra tervezett határidejének meghosszabbítását, ha ezt London kéri.

Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője brüsszeli sajtótájékoztatón kijelentette, hogy elképzelhető a határidő kitolása, ha az Egyesült Királyság ezt jó okkal kéri. Ez esetben a bennmaradó huszonhét tagállam vezetői döntenek majd az ügyben egyhangú szavazással. A szóvivő azt is jelezte, hogy van lehetőség a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról jóváhagyott politikai nyilatkozat átdolgozására, amennyiben London változtat az álláspontján, például úgy döntenek, hogy inkább benntartanák a szigetországot a vámunióban. Leszögezte azonban ismételten, hogy a kiválási szerződést már semmiképp nem tárgyalják újra.

Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló arra figyelmeztetett, hogy soha nem volt még ekkora a veszélye az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválásának, és Londonnak mielőbb tisztáznia kell a szándékait. Az Európai Parlament vitáján Barnier rámutatott, hogy mindössze tíz hét van hátra a kilépés tervezett dátumáig, március 29-ig, ezért fel kell gyorsítani a felkészülést a “kemény Brexitre“.

Hangsúlyozta, hogy a szerződést közösen dolgozták ki a brit kormánnyal, szövege a “kompromisszumok létező legjobbja”, amely figyelembe veszi mindkét fél alapvető kikötéseit. Barnier aláhúzta, hogy az unió kész tárgyalni egy más megállapodásról, amennyiben London változtat álláspontján, de akkor is mindenképpen biztosítékra van szükség az Írország és Észak-Írország közötti határellenőrzés visszaállításának megakadályozása érdekében.

Merkel és Macron is rendezetlen kilépésre készül

Angela Merkel német kancellár Berlinben szintén azt hangsúlyozta, hogy a brit félnek kell javaslatot tennie a kialakult helyzet rendezésére. A kancellár a szövetségi parlament külügyi bizottságának ülése előtt tett nyilatkozatában kiemelte, a Brexit mindenképpen káros folyamat, rendezett és rendezetlen formában is, a német kormány pedig mindent megtesz ennek a kárnak a korlátozásáért és egy “rendezett megoldásért“. Aláhúzta, hogy Németország minden eshetőségre felkészül, így a Bundestag már csütörtökön tárgyal a kormány előterjesztéseiről, amelyek a rendezetlen Brexit esetén végrehajtandó intézkedésekről szólnak.

Emmanuel Macron francia elnök arra figyelmeztetett, hogy Nagy-Britannia lenne a legnagyobb vesztese annak, ha megállapodás nélkül szakadna ki az unióból. Úgy vélte, az egyik eshetőség, hogy nem lesz megállapodás, ez azonban nagyon rossz volna mindenkinek, elsősorban a briteknek. Közölte, ebben a helyzet kénytelenek lesznek teljesen újratárgyalni jövőbeni kapcsolatukat az EU-val, de ehhez nem áll majd rendelkezésükre átmeneti időszak. “A második eshetőség, hogy azt mondják, és szerintem ezt fogják csinálni, mert egy kicsit ismerem őket: megpróbálunk jobb megállapodást elérni az EU-val, és ha sikerül, akkor újra szavazunk róla a parlamentben” – fejtette ki. Hozzátette, nem nagyon hiszi, hogy a briteknek sikerül jobb megállapodást elérni, mert már kimerítették a lehetőségeiket, és az EU nem fogja elárulni az európaiak érdekeit csak azért, hogy rendeződjön egy brit belpolitikai ellentét.

A francia elnöki hivatal közben arról tájékoztatott, hogy Franciaország felgyorsítja előkészületeit Nagy-Britannia rendezetlen kiválására. Nathalie Loiseau európai ügyekért felelős francia miniszter szerint jogilag és technikailag van lehetőség arra, hogy későbbre halasszák a Brexitet, de Theresa May ezt sohasem kérte.


Hasonló cikkek