Megegyeztek a német kormánypártok kedden az Európai Unión kívülről származó szakképzett munkavállalók bevándorlását szabályozó törvény alapelveiről.
A koalíciós egyeztető tanácsban hétfő estétől kedd reggelig folytatott tárgyaláson kidolgozott koncepció szerint a diplomával vagy szakképesítéssel rendelkező, EU-n kívüli munkavállalók letelepedhetnek Németországban, ha rendelkeznek munkaszerződéssel, és a képesítésüknek megfelelő valamennyi szakmában dolgozhatnak.
Eddig csak az úgynevezett hiányszakmákra vonatkozott a szabad bevándorlás, csak azokon a területeken helyezkedhettek el korlátozás nélkül az EU-s állampolgársággal nem rendelkező külföldiek, amelyekben súlyos munkaerőhiány van. Jelenleg 61 ilyen szakmát tartanak számon. Az új terv alapján ezt a korlátozást megszüntetik.
Megszüntetik a hazai munkavállalókat előnyben részesítő úgynevezett elsőbbségi vizsgálatot is, vagyis nem kell majd egy állás betöltésénél megvizsgálni, hogy a külföldi jelentkezők helyett van-e alkalmas német munkavállaló. Azonban ezt az eljárást nem vezetik ki, hanem csak felfüggesztik, és a hazai munkavállalók védelmében bármikor újra be lehet majd vezetni.
A legfőbb új elemek közé tartozik, hogy hat hónapra akkor is kiadják a tartózkodási engedélyt, ha a munkavállalónak nincs szerződése, hanem állást akar keresni. Ez a lehetőség eddig csak a diplomások előtt állt nyitva.
A munkakeresésre szolgáló tartózkodási engedély kiadásának feltétele, hogy az álláskereső a németországi tartózkodása alatt közpénzből finanszírozott támogatás nélkül ellátja magát. Egy korábbi tervezetben szerepelt, hogy a munkakereső bevándorló az álláskeresés ideje alatt dolgozhat a tanult szakmáján kívül, hogy biztosítsa megélhetését. Ez az elképzelés végül nem került bele a megállapodásba.
Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és bajor testvérpártjával, a Horst Seehofer belügyminiszter vezette Keresztényszociális Unióval (CSU) kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nyomására elfogadták az úgynevezett sávváltás elvét. Ez azt jelenti, hogy lehetőséget adnak az elutasított, de dolgozó és a társadalomba jól beilleszkedett menedékkérőknek arra, hogy a menekültügyi rendszerből a képzett munkavállalók bevándorlását szabályozó rendszerbe átlépve szerezzenek engedélyt a letelepedésre.
Az SPD által bevezetett elnevezés, a sávváltás nem szerepel a megállapodásnak a német sajtóhoz eljutott összefoglalójában, helyette az áll a szövegben, hogy “világos feltételeket” vezetnek be mindazon elutasított menedékkérők helyzetének rendezésére, akik önállóan, “munkavégzéssel biztosítják létfenntartásukat és jól beilleszkedtek”.
Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a megállapodás részleteit ismertető tájékoztatón kiemelte, hogy az egyelőre öt évre szóló törvény révén kialakul az “irányított” munkavállalási célú bevándorlás kerete. Hozzátette, hogy a szakképzett munkaerő utánpótlásában elsősorban a hazai munkavállalókra kell összepontosítani, másodsorban az EU-s külföldiekre, és csak utolsósorban az EU-n kívüli munkavállalókra.
A bevándorlás engedélyezésének legfontosabb feltételei közé tartozik a német nyelvtudás, mert nemcsak a munkaerőpiaci beilleszkedés feladata áll a bevándorlók előtt, amelyhez akár az angol ismerete is elégséges lehet, hanem a társadalmi beilleszkedés is, amely nem lehetséges a befogadó társadalom nyelvének ismerete nélkül.
Arról is gondoskodni kell, hogy ne alakuljon ki bérdömping, a bérszínvonal süllyedését előidéző “egészségtelen konkurencia”. Ezért meg kell akadályozni, hogy az alacsony fizetéssel járó munkakörökben koncentrálódjanak az EU-n kívüli munkavállalók- mondta Horst Seehofer.
Az SPD az ezredforduló óta sürgeti, hogy Németország ne csupán szemlélje, hanem a munkaerőpiaci szükségletek alapján irányítsa az EU-n kívülről érkező bevándorlást egy kanadai mintájú pontrendszer segítségével.
Az ügy annak hatására került elő ismét, hogy már a 2015-ös menekülthullám előtt, 2012-től kezdve évről évre új történelmi csúcsra emelkedett a bevándorlás, Németország így az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország lett a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül.
A 82,8 milliós országban már nagyjából minden ötödik ember bevándorló, vagy bevándorló családból származik.
MTI
