Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés – Oroszlányban a polgármester volt az első aláíró

Oroszlányban rendezte meg csütörtök délelőtt országos aláírásgyűjtő kampányának vidéki nyitóprogramját a Rákóczi Szövetség.

Mint azt Csáky Csongor, a szövetség főtitkára elmondta, az #Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának tagszervezetei (FUEN) egy éven belül egymillió aláírást kívánnak összegyűjteni, hogy egy kisebbségi jogszabály megalkotásával az Európai Unió aktívan bekapcsolódjon az európai kisebbségek életminőségének javításába, illetve a regionális vagy kisebbségi nyelvekről szóló párbeszédbe.

A XVI. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) határozatában – a pártok egyhangú támogatásával – a #Rákóczi Szövetséget bízta meg a magyarországi akció lebonyolításával, s ennek vidéki nyitóeseményére került sor ma Oroszlányban – nyilatkozta Csáky Csongor az M1 televíziónak, amelyik egyenes adásban számolt be a rendezvényről.

A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés aláíróívét elsőként Lazók Zoltán polgármester látta el kézjegyével, aki emlékeztetett arra: Régi vágya a kontinens kisebbségben élő nemzetiségeinek, hogy uniós törvény rögzítse jogaikat, de erre a brüsszeli bürokrácia nem tett kezdeményezést, így maradt az a lehetőség, hogy egymillió aláírás összegyűjtésével adjunk nyomatékot a Kisebbségvédelmi Kezdeményezésnek. Oroszlányban évszázadok óta békében, a gondokat konszenzussal megoldva élünk együtt a nemzetiségi népcsoportokkal. Évente rendre sokan kérnek településünkön állampolgárságot, aktívan tartjuk a kapcsolatokat a felvidéki és erdélyi magyarsággal, vendégként, jó szívvel fogadjuk küldöttségeiket, delegációikat.

Számomra különös fontossággal bír a nemzetiségi kisebbségi lét, hiszen családom maga is érintett ez ügyben: Apai ágon a Kárpátaljához kötődik a famíliám. Nagyszüleim mindketten ott éltek, s azon tájéknak különleges tulajdonsága volt, hogy pár évtized alatt még olyan emberek is részesülhettek 5-6 állampolgárságban, akik el sem hagyták falujukat. Az Osztrák-Magyar Monarchia, a csehszlovák, a szovjet, a román, az ukrán és a magyar gyámkodás körforgásában, s különösen Trianon után aztán sokan fogták batyujukat, és indultak a nagyvilágba, nagyszüleim Franciaországba. Onnan érkeztek haza, pontosabban Oroszlányba 1942 tavaszán

– fogalmazott a városvezető.


Hasonló cikkek