Ugyan az ukrán parlament nagy többséggel és nagy sietséggel elfogadta az új nyelvtörvényt, ám annak végleges szövegét senki nem ismeri. Hasonló volt a helyzet a 2017. szeptemberében jóváhagyott oktatási törvénnyel is, amikor még annak parlamenti végszavazása után is beleírtak egyes pontokat.
Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa az M1 csatornának nyilatkozva elmondta, problémát jelent az új ukrán nyelvtörvény vizsgálatában, hogy még nem ismert az egységes szerkezetű végleges szöveg. A nyelvtörvénynek csak az alapszövege hozzáférhető, illetve az a több mint kétezer módosító javaslat, amit a parlament megtárgyalt. “Végleges szöveget csak akkor fogunk látni”, ha azt az államfő ellátja kézjegyével és megjelenik a hivatalos közlönyben” – tette hozzá.
A szakértő arról is beszélt, hogy két belső feszültség “fogva tartja Ukrajnát”: az egyik a keleti megyékben tapasztalható háborús helyzet, a másik pedig a “sértett nacionalizmus”, ami nem azzal foglalkozik, hogy türelmesen integráljon, hanem hogy erőszakosan asszimiláljon. Ennek az iskolapéldája a nyelvtörvény – mondta el Fedinec Csilla.
Korábban ugyanerre a problémára hívta fel a figyelmet dr. Tóth Mihály alkotmányjogász is, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke. A KISZó Online-nak adott exkluzív elemzésében pontról pontra elemezte a nyelvtörvény viszontagságos részeit.
Forrás: KISZó/MTI
