Meglehetősen heves bírálatok érték mind a belföldi, mind a világsajtóban Orbán Viktor 25. Bálványosi Szabadegyetemen tartott beszédét. Az elmúlt negyedszázadot értékelő rendezvényre a miniszterelnök 1989-es rendszerváltóként kapott felkérést, ám fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a rendszerváltásra a fiatalok személyes élmények hiányában nem tudnak referenciapontként tekinteni, így hasznosabb a 2008-as gazdasági világválság által elindított változásokból kiindulni. Orbán Viktor kifejtette: más világban élünk, mint hat évvel ezelőtt, jelenleg pedig versenyfutás van annak az államnak a kitalálásáért, amely sikeressé tud tenni egy nemzetet. Magyarországot ezért a nyugaton elfogadott dogmáktól elszakadva alapokra kell szervezni annak érdekében, hogy az ország évtizedes távlatban versenyképes és sikeres legyen – a liberális állam ugyanis nem volt képes arra, hogy megvédje az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az „adósrabszolgaságtól”.
Az előadás egyes kiragadott mondatai – melyek szerint Magyarországon vége a demokráciának és egy munkaalapú társadalmi rend alakul majd ki – bejárták a világsajtót, az Egyesült Államoktól egészen Lengyelországig. A külföldi lapokban megjelent, egyoldalú bírálatot tartalmazó hírösszefoglalók és véleménycikkek szerzői szinte egyöntetűen a liberális demokrácia végét, a munkaalapú társadalom megszervezésének szándékát és a nem liberális, ugyanakkor sikeres országokkal való példálózást emelték ki a 34 perces, a magyar köztévé által élőben közvetített miniszterelnöki beszédből. Egyik kritika sem tért ki azonban arra, hogy Orbán Viktor elmondta: az új állam, amely Magyarországon épül, nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit. Számos külföldi írásban jegyezték meg azt is, hogy Orbán Viktor a kormány és a Norvég Alap konfliktusából adódóan kritizálta és külföldről finanszírozott aktivistáknak nevezte a civil szervezeteket. A lengyel lapok arról is beszámoltak, hogy Orbán Viktor nem kívánja elrontani Magyarország Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolatait, a cseh lapok pedig kiemelték, hogy a miniszterelnök szerint a magyarság jogi egyesítése nem területileg, hanem az állampolgárság útján lesz lehetséges.
A német Süddeutsche Zeitung egyik cikkében az Európai Néppárt reakciójával is foglalkozott: a frakció egy magát megnevezni nem kívánó tagja szerint Orbán Viktornak el kellene gondolkodnia azon, osztja-e még az európai alapértékeket. Az írás szerint a Néppárt eddig hárította azokat a követeléseket, amelyek a Fidesz néppárti frakcióból való kizárására szólítottak fel, ezúttal azonban a párt vezetése dühösen és értetlenséggel reagált Orbán Viktor szombati előadására. A lapban „Magyarország – Elég!” címmel megjelent véleménycikk szerzője felveti, vajon az Uniónak továbbra is el kell-e viselnie Orbán Viktort, a miniszterelnök szavainak relativizálása helyett pedig azt javasolja a Néppártnak, mutasson ajtót a Fidesznek.
A magyar miniszterelnök az erdélyi szabadegyetem zárónapján elhangzott szavai természetesen a szlovák lapokban sem maradtak visszhang nélkül: a Sme publicistája, Peter Morvay az utóbbi napokban kiemelten foglalkozott a témával, tollából pedig olyan megállapítás született, mely szerint Orbán Viktor számára a liberalizmus nem csupán a melegházasságot jelenti, liberalizmusnak nevez mindent, ami gátolja őt a hatékony hatalomgyakorlásban, vagy ami egy működő demokrácia ismérve. Hasonlóan élesen bírálta a magyar miniszterelnököt egy-egy cikkében a Pravda és a Hospodárske noviny is: míg az előbbiben a „Félrebeszélés manifesztuma” c. kommentár szerzője azon véleményének adott hangot, hogy az Európai Uniónak is fel kellene figyelnie a magyar demokrácia ellen intézett támadásra, a Hospodárske noviny online felületén megjelent blogbejegyzés szerzője még messzebbre ment. Az írásban a szerző felteszi a kérdést: vajon mely kínai és orosz módszerek honosodnak majd meg Magyarországon? Talán a politikai ellenfelek bezáratása, esetleg kivégzéseik? Vagy a határon túliak védelme érdekében népszavazást írnának ki Csallóköz Magyarországhoz csatolásáról? A szerző szerint ugyanakkor a miniszterelnök szavai nem részesültek kellő mértékű kritikában a kompetens európai helyekről.
Hétfői összeállításában a Sme a téma kapcsán a felvidéki magyar politikusokat is megszólaltatta. Míg Berényi József nem kívánta kommentálni Orbán Viktor szavait, Bugár Béla úgy nyilatkozott, a Tusnádfürdőn elhangzott kijelentésekkel nem ért egyet.
