Abraham Lincoln elnököt 1861. március 4-én iktatták be hivatalába. Egy héttel később a déli államok megalakították a Konföderációt, majd április 12-én kitört az 1865-ig tartó polgárháború. A véres harcok közepette Lincoln sorsdöntő elhatározásra jutott: 1863 első napján aláírta az emancipációról szóló proklamációt, amely mindörökre szabadnak nyilvánította az északiak által elfoglalt déli területeken élő rabszolgákat. A rabszolgaság teljes eltörlését csak az alkotmány 1865-ben elfogadott 13. kiegészítése mondta ki.A május 25-i New York-i árverésen az emancipációról szóló proklamációt és az amerikai alkotmány 13. kiegészítését is eladásra kínálják. Az aukciósház reméli, hogy a két dokumentumért, amelyet együtt adnak el, ötmillió dollár (1,4 milliárd forintért) is befolyhat.A 13. kiegészítés árverésre bocsátott példánya a dokumentumból eredetileg készült 14 példány egyike. Lincoln elnök 1865. február 1-jén látta el kézjegyével a történelmi iratot. A most eladásra kínált dokumentum egyúttal a szenátus számára készült három példány egyike, amelyet az alelnök és 36 szenátor is aláírt. A Sotheby’s becslése szerint az ára 2-3 millió dollár (563 millió-845 millió forint) lehet.A 13. kiegészítés törölte el a rabszolgaságot az Egyesült Államokban. A dokumentumot 1865 decemberében ratifikálták, hat hónappal a polgárháború vége után. Lincoln azonban már nem láthatta, hogyan valósult meg, amiért életében küzdött, mivel 1865 áprilisában meggyilkolták.A Sotheby’s árverésén megvásárolható emancipációs proklamáció nem az eredeti példány, bár ezt is aláírta Lincoln. Az irat az 1864-ben korlátozott számban kinyomtatott példányok egyike, amelyekkel az amerikai vöröskereszt elődjének akartak pénzt gyűjteni, hogy támogassák a katonákat és családjukat. A dokumentumot William Seward külügyminiszter is ellátta kézjegyével.A dokumentumból 48 példány készült, de csak 27 maradt fenn, ezek egyikét árverezik el. A Sotheby’s 1,5-2 millió dollárra (442 millió-563 millió forintra) becsülte az árát.
Ritka Lincoln-dokumentumokat árvereznek el
