Somogyi Laura, a Pannon Egyetem magyar szakos hallgatója, 22 éves, de már nagy sikereket ért el mind a festészet, mind a hegedűművészet terén. Vele beszélgettünk.
Ha választanod kellene, mit választanál, festés vagy hegedülés?
Középiskolásként azt gondoltam a zene, a hegedülés az, amit jobban szeretek, hiszen ez sokkal nagyobb kikapcsolódást adott számomra; a rajzolásban, a festésben jobban el tudok fáradni. Mikor már nem intézményszerűen tanultam, megfordult ez bennem és a festészetet mára már hivatásomnak tartom, míg a zenélést inkább hobbinak. Nehéz választani, úgy gondolom, nem lehet egy síkra helyezni a kettőt, de most már azt mondom, hogy a festészetet jobban szeretem, és örülök, hogy ezt választottam.
Mióta hegedülsz?
A szolfézsórákkal már 6 évesen megismerkedtem, de a hangszeren való tanulást 9 éves koromban kezdtem. Általános iskolában hegedűt, majd középiskolában kamarazenét és zenetörténetet is tanultunk.
Mit szeretsz a legjobban a hegedülésben? Milyen dalokat szeretsz játszani?
Nagyon szeretek duóban játszani vagy kamarazenében, mert szerintem amikor együttműködnek a hangszereken játszók, tényleg csodás kompozíciót képesek létrehozni. Főleg a reneszánsz és a barokk műveket játszom előszeretettel. Önmagam szórakoztatására szívesen tanulok meg filmzenéket hegedűn. Tapasztalataim szerintem vevő a közönség ezekre a zenedarabokra. Jó érzés, ha az ember felismeri, hogy melyik filmben hallotta az adott zenét. A hagyományos hangszerek is teret engednek arra, hogy a zenész még a Super Mario számítógépes zenéjét is lejátssza. Ez szórakoztató, de ügyességet is megkíván.
Hol szoktál fellépni?
Főleg a zeneiskolában az év végi koncerteken, valamint ünnepi hangversenyeken, például a Zirci Apátságban adventi időszakban és karácsonykor, és néhány tanszéki fellépésen is részt vettem. Emellett templomi zenekarban működtem közre néhány évig karizmatikus szentmiséken és dicsőítő szertartásokon.
A festészet mióta érdekel, és mennyi ideig tanultad?
Kisgyerek korom óta érdeklődöm a rajzolás és a festés iránt, de magasabb, művészi szinten 7-8 éve festek. Még általános iskolában jártam külön órákra művész tanárhoz, és az útmutatásával sikeresen felvételiztem a zirci III. Béla művészeti szakközépiskolába. Majd itt tanultam 5 évig díszítő-festő szakon.
Elsősorban milyen technikákkal festesz?
Különféle technikákat alkalmazok, szeretek kísérletezni is, de leginkább az olajfestést preferálom, mert ezzel tudom a legjobban megvalósítani a számomra kedvelt festészeti műfajokat. Készítek grafikákat és képregény terveket is bár ez a legfrisebb terület amin tevékenykedek, valamint szeretem az akvarellt, az akrilt és a széntechnikát.
Leginkább mikről szeretsz festeni?
A kedvenc témám talán a tájkép és a csendélet, de készítek portrékat, érdekel az ember- és állatábrázolás, valamint az épületegyüttesek és enteriőrök is.
Mi motivál? Kik inspirálnak?
A képeimben számomra fontos a nyugalom és az idill megragadása. Ezért jelenleg az motivál, hogy olyan hangulatot árasszanak a festményeim, amivel másokban is hasonló érzéseket ébresztek. Szeretném, ha minél több képet festhetnék a jövőben is, és tovább fejleszthetném a tudásomat. Izgat és előre hajt az újabb témákkal és eddig nem alkalmazott technikákkal való kísérletezés. Inspirációként a kedvenc művészeti korszakaimat említeném, a németalföldi, barokk és klasszicista festőket akik festményeiről sokat tanultam és még fogok is, hiszen gazdag, és lenyűgöző örökséget hagytak ránk, és kortárs művészetünk számára is biztos alapot nyújtanak. Tanítanak és gyönyörködtetnek.
Milyen kiállításaid voltak eddig?
A középiskola ahol tanultam, lehetőséget nyújtott számunkra, hogy osztályszinten állítsunk ki képeket például a helyi Zirci Apátságban, valamint gyakran szerveztek nekünk kiállításokat a Balaton parton, Csopakon is. Volt kisebb csoportos kiállításunk is, ami azt jelenti, hogy hárman mutattunk be képeket, például Veszprémben a Megyeházán. Ezen kívül lehetőségem nyílt arra, hogy külföldre is kerüljön ki munkám és itt is megmutathassam a művészeti közösségnek.
Külföldre milyen munkákat vittél ki?
Eddig két országba került ki munkám: Németországba tájképeket sikerült eladnom, valamint a tarnów-i múzeumban van egy impozáns, két és fél méteres kép Bem tábornokról, amelyet két festőtársammal készítettem. Ennek az a különlegessége, hogy a magyar–lengyel együttműködés és barátság jegyében készült, ennek az ápolására. A festmény „testvére” pedig Veszprémben található a Megyeházán, ez pedig Petőfit ábrázolja, hasonló méretben.
(http://zirc.blog.hu/2011/11/23/iskolank_tarlata_a_megyehazan)
Megrendeléseid kiktől szoktak általában érkezni? Sok megrendelésed van?
Amíg még aktívabban festettem, addig több megrendelésem volt, míg az egyetem mellett csökkent az erre fordítható idő. Alapvetően sokféle megrendelés érkezik még így is. Hogy kiktől, az elég változó. Festettem már szakrális képeket, egyházi emberek is rendeltek tőlem, például a Zirci Apátság feje, Sixtus apát. Olyanok keresnek fel, akiknek megtetszik egy kiállításon valamelyik munkám, így felveszik a kapcsolatot velem, hogy megrendeljenek vagy megvegyenek valamit, másrészt a közösségi oldalaknak köszönhetően még több emberrel sikerül megismertetnem a munkáim, akik csak fotó formájában látják őket.
Illusztráció (egy hangszerkészítő által megvásárolt festmény)
Van olyan munkád, amire különösen büszke vagy? Ami valamiért kiemelkedik a többi közül?
Talán a középiskola és a díszítő-festő képzés végén készített vizsgamunkámat emelném ki, hiszen ez egy elég bonyolult technikával készített munka volt. Konkrétan októbertől májusig készült, kétféle technikával. Egyrészt a kerete szekkoként készült, amit pigmentporokkal festettem, a belső kép pedig egy híres festménynek a reprodukciója olajtechnikával. Erre elsősorban azért vagyok büszke, mert ebben a munkában kellett összegeznem mindazt, amit a díszítő-festő szakma alatt megtanultam, másrészt tényleg sokáig tartott elkészíteni, a végén pedig az értékelés tükrében is elégedett voltam a munkámmal.
Ha valaki szeretne tőled rendelni vagy vásárolni, hol tudja felvenni veled a kapcsolatot?
A Facebook oldalamon, ahol közzéteszem a képeimet, bárki el tud érni, valamint a III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola fenntartja a kapcsolatot az ott tanult diákokkal, és így az ott dolgozó művésztanárok is segítenek abban, ha valaki szeretne megtalálni egy ott tanult festőt vagy grafikust.
