A 2000-es évek kezdetén nekiláttak a Szlovákiát átszelő egyik, V. Páneurópai Vasúti Folyosó – amely Pozsonyból Zsolna, Magas-Tátra és Kassa felé halad – teljes felújításának. Azóta évente euró százmilliókat költenek a felújítására, amelynek eddigi költségei euró milliárdokban mérhetők. Ma már Vágbeszterce körül járnak a felújításban, miközben az egész beruházás döbbenetes paramétere, hogy a pályasebességet csupán 40 km/óra sebességgel növelték meg 160 km/órára.
Az Európai Bizottság 2021-et az európai vasutak évévé nyilvánította. Azzal a nem rejtett céllal, hogy ezzel is támogassa a vasútfejlesztéseket szerte Európában illetve ösztönözze, hogy minél többen vegyék igénybe a környezetkímélő vasúti tömegközlekedést. Végre a Szlovákiát átszelő másik, IV. Páneurópai Vasúti Folyosó (Baltikum–Berlin-Prága-Pozsony-Budapest-Balkán) alapos felújítása is szerepel a szlovákiai fejlesztésben, mégpedig a pályasebesség 200 km/órára történő megnövelésével.
Az európai folyosó szlovákiai szakaszának egy részén, csupán Kúty és Pozsony között tervezik csupán az alapos felújítást, a pályasebesség megnövelését 200 km/órára. Ennek költsége 790 millió euró, a szakasz hossza 59 km.
Ezzel szemben a IV. európai folyosó további szakaszát, a Pozsony-Galánta-Újvár-Párkány közöttit – amelynek hossza 128 km a hasonló, alapos felújítás és a 200 km/ó pályasebesség elérése 1.250 millió €-ba kerülne – viszont nem prioritás és meg sem fog valósulni. Helyette a szakasz újjáélesztésével, revitalizációjával számolnak 333 millió € összegben. Marad tehát a 120 km/ó pályasebesség. Annak ellenére, hogy ez a szakasz Közép-Európa legrégibb vasúti pályája (Budapest-Nána-Újvár-Pozsony-Bécs), az immár 170 éve épült Magyar Királyi Vasút. Még ma is Páneurópai Vasúti Folyosó.
A Komárom és Pozsony közötti vasúti vonalon, amely évente 4 millió utast szolgál, kétféle komolyabb beruházással számolnak: a 88 millió euróba kerülő villamosítással, valamint a vasúti pálya, néhány váltó meg 1-2 állomás felújításával – dupla sínpár megépítése nélkül – 113 millió € összegben.
Az Érsekújvár-Léva-Zólyom szakaszon – amely a Pozsony és Kassa közötti déli vasúti pálya része – 239 millió eurónyi pályafelújítással számolnak,
A Zólyom és Kassa közötti, déli szakaszon 338 millió € összegben számolnak pályafelújítással, melyek közül a legvalószínűbb a Zólyom és Fülek közötti szakasz villamosítása 95 millió € összegben, ami viszonylag hamar elkezdődhet.
Ezzel szemben az északon és középen vezetett vasúti pályák összehasonlíthatatlanul több forrásból gazdálkodva, jóval magasabb prioritással szerepelnek a PM ÉcPR által elkészített stratégiai anyagban. A déli járásokban található helyi vasúti szárnyvonalak mind prioritás nélküliek, vagyis felújításuk nem valósul meg. Három kivétellel: a Vágsellye-Negyed, Csata-Ipolyság és a Rimaszombat-Tiszolc közötti szárnyvonalak megtérülés nélküli, vagyis gazdaságtalan, mégis prioritást élvező szakaszokként szerepelnek a stratégiai anyagban.
A Vág-mentén és északon folytatódik az V. európai folyosó felújítása (csak 40 km/órával növekszik meg a pályasebessége!!!) évente súlyos százmilliókból. Szlovákiának és a térség további országainak csupán 2027-ig van hozzáférése az EU Kohéziós Alapjához.
A 30 év pusztítása, a hiányzó ágazatok és infrastrukturális, valamint munkahelyteremtő beruházások következménye: délen jóval gyengébb a tömegközlekedés (ezen belül a vasút) kihasználtsága, mint északon és középen. Viszont ezzel indokolni ma is a közlekedési beruházások csapásirányát –megkerülve Szlovákia déli és keleti régióit – feltűnően hátrányos megkülönböztetés.
(Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke)
Kövessen minket: Facebook
Forrás: ma7.sk
Fotó: archívum
