Nagyszebenben tartották az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozóját. Tizenöt év telt el azóta, hogy az unió megkezdte bővítési folyamatát. Hatvankilenc évvel ezelőtt vetette föl Robert Schuman francia külügyminiszter a Montánunió létrehozásának ötletét, mely alapját képezte az Európai Uniónak. A közelgő európai parlamenti választással új erőtérkép alakulhat ki.
Sokan egy új európai kezdet, egy új uniós stratégia megalkotását várták az egykori szász metropoliszban tartott tanácskozástól. A brit tagság megszűnése után az EU-ban maradó tagországok állam- és kormányfői az Európai Unió jövőjéről és egy új, a 2019–2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendről egyeztettek.
Elemzők azt várják, hogy az a négy-tíz pont, amelyet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megfogalmazott, alkalmas lesz arra, hogy új lendületet adjon az Európai Uniónak. Jelen helyzetben azonban ez nem várható, ugyanis két hét múlva európai parlamenti választás lesz az Európai Unióban, ami alapvetően újrarajzolhatja az európai politikai erőviszonyokat – jelentette ki Pócza István, az Alapjogokért Központ elemzője az M1 Szemtől szembe című műsorában.
Mint mondta, a következő Európai Parlament és Európai Bizottság asztalára olyan kérdések és javaslatok kerülhetnek, amelyek most még nincsenek napirenden, ahogy Tusk javaslatai között sincsenek. Az elemző elmondta, Tusk javaslatai számtalan, jelenleg fontos kérdést elemeznek, mint a gazdaság, a biztonság és a klímaváltozás is, ugyanakkor ezen javaslatok kidolgozása és megvalósítása egyelőre sehogy nem áll.
Elmarad a várva várt nagy fordulat
A nagyszebeni csúcstalálkozó jelentőségét az európai parlamenti kampány nagyította fel, ez megmutatkozik a hazai és nemzetközi politikai reakciókban is – jelentette ki Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője. Mint mondta, Nagyszeben történelmi jelentőségű város, két okból is: Klaus Johannis, aki jelenleg Románia köztársasági elnöke korábban 2000 és 2014 között polgármestere volt a városnak. Ezenkívül Nagyszebennek másik történelmi jelentősége is van. Ezek a szimbólumok egy-egy ilyen találkozó alkalmával felerősödnek és összekapcsolódnak.
A találkozón olyan eredmény születhetett volna, amely azt sugallja, hogy nagy fordulat van kilátásban az Európai Unióban, azonban ezt a fordulatot nem lehet kiolvasni a nyilatkozatokból. Tóth Erik elmondta, olyan általános elveket sikerült elfogadniuk az állam- és kormányfőknek, amelyeket egyébként az informális csúcstalálkozók alkalmával szoktak.
Célkitűzés van, de megvalósítási terv nincs
„A véleményeink különböznek, de keressük a közös nevezőt, olyan intézkedéseket akarunk hozni, amelyek segítenek megőrizni a jólétet, biztonságot. Ugyanakkor meg akarjuk őrizni az európai értékeket is, amelyeket az EU-n kívül is népszerűsíteni akarunk” – mondta érkezésekor Angela Merkel német kancellár. Az EU-tagországok állam- és kormányfői az EU-ban maradók egységét hangsúlyozó „optimista” nyilatkozatot készülnek elfogadni Nagyszebenben az unió jövőjével kapcsolatos vállalásaikról – emlékeztettek a műsorban.
Pócza István szerint Merkel nyilatkozatával szinte mindenki egyet tud érteni, hiszen olyan célkitűzéseket fogalmazott meg, amelyek mindenki számára fontosak. Az elemző hozzátette: a fő kérdés az, hogy bár a célkitűzéseket megfogalmazták, de a megvalósításról még nem esett szó.
Az elemző szerint a csúcs valódi célja, hogy felhívják a figyelmet az európai parlamenti választások tétjére és fontosságára. Minden állam- és kormányfő elmondta azt, hogy mennyire fontos, hogy a választópolgárok elmondják véleményüket. A magyar kormányfő, Orbán Viktor külön kiemelte ezt a kérdést a közösségi oldalán közzétett videóüzenetben – magyarázta Pócza István.
