A magyar hadifoglyok sorsát bemutató kiállítás nyílt a Budapesti Történeti Múzeumban

A Hadifogoly magyarok a nagy háborúban címmel nyílt nemzetközi multimédiás vándorkiállítás csütörtökön a Budapesti Történeti Múzeumban.

A magyar történelem szomorú és kissé elfeledett része az, hogy mi történt a magyar hadifoglyokkal az első világháborúban és utána – mondta Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója a tárlat megnyitóján.

Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója kiemelte: ez a mostani kiállítás azért is értékes, mert a nagy háború talán legmegrendítőbb és legtöbbeket érintő fejezetét mutatja be konkrét emberi sorsokon, személyes történeteken keresztül.

A konkrét embereket és sorsokat középpontba állító tárlat korabeli fotók, használati tárgyak, dokumentumok, személyes levelezések segítségével élményszerűen és izgalmasan nyújt átfogó képet a hadifogság teljes témaköréről, többek között a táborok mindennapjairól, a fogolyművészetről, a fogva tartó országok hadifoglyokhoz való viszonyulásáról, valamint a táboron kívüli világ és a fogvatartottak kapcsolatáról – mondta.

Hammerstein Judit kiemelte: annak ellenére, hogy több mint három éve tart az első világháború centenáriumi megemlékezéssorozata, újra és újra azzal kell szembesülni, hogy a világháború történetének számos fejezete méltatlanul kevés figyelemben részesült.

“Még ma is keveset tudunk a száz évvel ezelőtti események legtágabb értelemben vett kulturális kontextusáról, egyes társadalomtörténeti és szociális vonatkozásairól, vagy olyan kérdésekről, mint amilyen a hadifoglyok ügye is”

– emelte ki.

“Nyugodtan mondhatjuk, hogy a hadifogság egész nemzedékek számára vált tragikus élménnyé, amit a magyarok számára csak tetézett a történelmi Magyarország megcsonkításának drámai következménye”

– fűzte hozzá Hammerstein Judit. Úgy vélte, hogy a hadifogságba esést gyakran kísérő rosszallás, gyanakvás hozzájárulhatott ahhoz, hogy a téma “lelkileg is feldolgozatlan maradt és háttérbe szorult”.

Major Anita, a vándorkiállítást összeállító és szervező Külső Magyarok Kisebbségkutató és Médiaszolgáltató Kft. munkatársa, a tárlat egyik kurátora elmondta, hogy vállalkozásuk célja a trianoni események után határon túlra szakad magyar kisebbségek történeteinek felderítése, dokumentálása.

“Margittai Gáborral kétszemélyes kutatóexpedícióink során a Kárpát-medencét járva, és időnként egzotikusabb vidékekre is kalandozva nyomozunk elfeledett, feltáratlan vagy elhallgatott történetek után, hogy a jövő nemzedékeinek már pontosabb képe legyen a múltunkról”

– mondta, hozzátéve, hogy ennek érdekében egymásra épülő könyvek, filmek és vándorkiállítások segítségével igyekeznek minél több korosztályt megszólítani.

Kiemelte: a Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című kiállítás az embert állítja középpontba, “rendes kerékvágásukból kibillentett sorsokat” bemutatva.

“Nem enciklopédikus ismereteket kívánunk nyújtani, de kronologikus áttekintéssel és tematikus rendben igyekeztünk felsorakoztatni a nagy háború minden földrészre kiterjedő magyar hadifogságának fontosabb fejezeteit”

– fűzte hozzá.

A kiállítás 18 fogolytörténeten keresztül mutatja be, mit jelentett lágerlakónak lenni, táborokban élni és halni. Csak a cári Oroszország fogolytáboraiban 2,1 millió osztrák-magyar katona raboskodott, akik közül a becslések szerint több mint 500 ezer volt magyar, az olasz fronton 440 ezer magyar katona jutott az ellenség kezére, de Szibéria, Szardínia mellett szinte az összes földrészre került magyar hadifogoly, Perzsiába, Afganisztánba, Japánba, Ausztráliába, Brazíliába, Kanadába és Mexikóba is.

A kiállítás a múzeumban január 28-ig lesz látható.

Vélemény, hozzászólás?