A Miniszteri Kabinet jóváhagyta, hogy az új járásokat a közigazgatási reformon belül hozzák létre, számukat 129-ben határozta meg. Az őszre tervezett önkormányzati választások után 1470 kistérségi egyesülés jön létre.
Ezzel távolról sem került pont az ukrajnai ún. decentralizáció (egyes szakértők szerint központosítás) végére. Az ország közigazgatási-territoriális átalakítása körüli bizonytalanság a kormány határozata után sem ért véget, hisz a végleges döntés a parlament és az államfő kezében van.
Az ukrán sajtóban számos a koncepciót részben vagy egészében bíráló, a központ és a régiók közti hadakozást szemléltető publikáció látott napvilágot.
Az egyik, országos szinten is legtöbb indulatot kiváltó sajtóvita a Beregszász központú (magyar) járás körül tombol. Mint ismeretes, Kárpátalján – legalábbis a kormány tervei szerint – öt járás jön létre. Ezek egyikének (lényegében a jelenlegi Beregszászi és Nagyszőlősi járás összevonásáról van szó) lenne a központja a Vérke-parti város.
A nacionalista színezetű ukrán sajtó emiatt fújt riadót, s most éppen leginkább Denisz Smihal miniszterelnököt vádolja azzal, hogy a „magyar” járás létrehozásával elárulja az ukrán nemzeti érdekeket, Budapestnek tesz engedményeket. A mesterséges vihar keltőit az sem zavarja, hogy a Beregszászi járás nem most alakulna, hiszen a Kárpátalja „szovjetizálása” óta létezik, s míg jelenlegi területén a magyar lakosság részaránya mintegy 75 százalékos, az újban már csak 43 százalékos lenne. Az is felmerült, hogy központja ne Beregszász, hanem Nagyszőlős legyen.
Mindez arra ösztönözte Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét, hogy nyílt levélben forduljon Volodimir Zelenszkij államfőhöz. Az írás többek között az alábbiakat tartalmazza:
|
„Beregszász polgárait aggasztják az úgynevezett „kárpátaljai magyar járással” kapcsolatos spekulatív publikációk, amelyek rendszeresen megjelennek a sajtóban. Mi is Ukrajna állampolgárai vagyunk! Az ország többi megyéjében élőkhöz hasonlóan nekünk is jogunk van az önkormányzatiságra. Beregszászban békében élnek egymás mellett az ukránok, magyarok és még 17 különböző nemzetiség képviselői. Mi együtt ünnepeljük a nemzeti és vallási ünnepeket. Nálunk kétszer van húsvét és karácsony… Azok a tömegtájékoztatási eszközök, amelyek „magyarnak” titulálják a járást, akadályokat gördítenek az elé, hogy a Legfelső Tanács elfogadja a vonatkozó határozatot. Meddig lehet még Ukrajna másodrendű polgárainak tekinteni bennünket, a nemzetiségre célozgatva?! Amennyiben felszámolnák a Beregszászi járást, és a települései Beregszász városával együtt a szomszédos Munkácsi járáshoz tartoznának (ahogy előzetesen tervezték), akkor minden csendben zajlana le a munkácsi vezetők részéről! Beregszász nem akarja, hogy Munkácshoz csatolják! A Legfelső Tanács közel 20 éve megyei jogú városi rangot adott Beregszásznak, ami, véleményünk szerint, feljogosítja arra, hogy járási székhely legyen.” |
fotó: kiszo.net; karpathir.com
