Bajorország csak a CSU-val maradhat stabil és sikeres

Bajorország csak a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetésével maradhat stabil és sikeres – jelentette ki Horst Seehofer pártelnök szombaton Münchenben a CSU kongresszusán, amellyel elkezdődik az október 14-i tartományi törvényhozási (Landtag-) választást felvezető kampány hajrája.

Horst Seehofer rámutatott, hogy Bajorország néhány évtizede még a kevéssé jómódú tartományok közé tartozott, egészen a német újraegyesítésig más tartományok támogatására szorult.

Azóta viszont “prémium” tartománnyá, egyenesen “földi mennyországgá” változott, ami elérhetetlen lett volna a CSU nélkül – emelte ki a Bajorországot egyedül kormányzó párt vezetője.

Bajorország eredményei az élet minden területén kiemelkedőek, a közbiztonságban például “fényévekkel” jár a többi 15 német tartomány előtt – húzta alá a CSU elnöke.

A legutóbbi felmérések szerint a párt története egyik legrosszabb eredményét érheti el a választáson, és elveszítheti az abszolút többséget a müncheni Landtagban. A szavazatok 35-36 százalékát szerezheti meg, szemben az öt évvel ezelőtti 47,7 százalékkal.

Az előrejelzésekkel kapcsolatban Horst Seehofer kiemelte, hogy a párt politikusainak és aktivistáinak a következő négy hétben teljes erővel kell dolgozniuk, “aggodalom helyett bizakodással, zúgolódás helyett egységben, ráérősség helyett odaadással”. Mint mondta, fel kell rázni a lakosságot, meg kell győzni az embereket, hogy Bajoroszág érdekében szavazzanak a CSU-ra.

Arról is szólt, hogy a CSU a keresztényszociális, a liberális és a konzervatív bajorok politikai otthona, és mindig is elhatárolódott a szélsőjobboldaltól.

A párt főtitkára, Markus Blume a csaknem ezer küldött részvételével tartott kongresszuson élesen bírálta a CSU-tól jobbra álló, Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártot, amely az előrejelzések szerint 11 százalék körüli eredménnyel kerülhet be a Landtagba. Mint mondta, az AfD legfeljebb a neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) alternatívája lehet, de nem Németországé, “Bajorországé pedig végképp nem”.

Azzal összefüggésben, hogy a Landtagban az eddigi 4 helyett 7 párt szerezhet képviseletet – az AfD mellett bejuthat a Baloldal (Die Linke) és visszakerülhet a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) -, aminek révén nehézzé válhat a kormányalakítás és a tartomány politikai stabilitásának megőrzése, a főtitkár hangoztatta, hogy “a CSU a garancia Bajorország stabilitására, Bajorország pedig Németország stabilitásának garanciája”.

A kongresszus fő szónoka, Markus Söder tartományi miniszterelnök, a CSU listavezetője a felmérési eredményekre utalva kiemelte, hogy a politikai helyzet nehéz és “paradox”, hiszen soha nem ment még olyan jól Bajorország és a bajorok sora, mint most, a megosztottság mégis minden korábbinál nagyobb.

A Landtagban képviseletet szerző pártok számának lehetséges növekedésével kapcsolatban leszögezte, hogy Bajorországnak nincs szüksége “kommunistákra és szélsőjobboldaliakra”, és a Berlinben a szövetségi kormányzati felelősség elől elugró, bátortalan FDP-re sem.

Mint mondta, “szétaprózódás és bénultság” fenyegeti a tartomány politikai rendszerét, ezért a “bajor demokrácia” védelme érdekében a CSU-ra kell szavazni.

Rámutatott, hogy Németországban az utóbbi években is számos tartományi választás végeredménye cáfolt rá az előrejelzésekre. Így  nem érdemes túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítani a felméréseknek, azt viszont ki kell emelni az adatok közül, hogy a választók 50 százaléka még a bizonytalanok táborába tartozik – mondta Markus Söder.

Ezért a következő egy hónapban a CSU-ban mindenkinek “küzdeni, küzdeni és küzdeni” kell, méghozzá az eredményekre büszkén, és annak tudatában, hogy a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tartományi szervezetének “vigasztalan, csődközeli” állapotából adódóan a CSU az egyetlen, “az utolsó megmaradt néppárt” Bajorországban – emelte ki Markus Söder.

A csak Bajorországban működő CSU 1962 óta csaknem megszakítás nélkül egyedül, törvényhozási abszolút többségre támaszkodva kormányozza a tartományt. A kivétel a 2008-2013 közötti ciklus volt, amikor koalícióra kényszerült az FDP-vel.

A párt választói támogatottságának visszaeséséről a német sajtóban közölt elemzések kiemelik, hogy a CSU kormányzati sikerei hozzájárulhatnak az abszolút többség elvesztéséhez, mert a munkalehetőségek bősége és a jó életkörülmények – például a magas színvonalú egészségügyi, oktatási és közlekedési infrastruktúra – tömegesen vonzzák az embereket, akik – bevándorlók lévén – nem a helyi politikai kultúrában nevelkedtek, szocializálódtak, és ezért a CSU nehezebben tudja elérni őket. 

Szerepe van a menekültügyi politika körül az Angela Merkel kancellár vezette testvérpárttal, a német Kereszténydemokrata Unióval (CDU) folytatott vitáknak is, amelyek mérsékelt és kevésbé mérsékelt szavazókat is eltaszíthattak a párttól,  a Zöldek és az FDP, illetve az AfD felé.

Egy sor további tényezőnek is lehet szerepe, a többi között Horst Seehofer és Markus Söder belső hatalmi küzdelmének, amelyben Horst Seehofer az idén márciusban arra kényszerült, hogy átadja a tartományi kormányfői tisztséget vetélytársának.

A pártelnöki pozíciót sikerült megtartania, és bekerült a szintén márciusban megalakult szövetségi kormányba, amelyben a belügyminisztériumot vezeti.