Berlin megreformálná a menekültügyi rendszert

Avatar

Jelenleg Németország látja el az Európai Unió soros elnöki feladatait. A német kormány még ebben a fél évben megreformálná a menekültügyi rendszert.

A német belügyminiszter, Horst Seehofer gátat szabna az illegális bevándorlásnak. Azt javasolta, hogy minden illegális bevándorlót tartóztassanak fel az Európai Unió külső határainál, és a menedékkérelmeket a külső határokon, helyben kell elbírálni. Akik nem jogosultak a belépésre, azokat haza kell szállítani a származási országukba.

A többieket pedig szétosztanák a tagállamok között, de önkéntes alapon. Aki nem akar migránsokat átvenni, annak máshogy kell hozzájárulni a rendszerhez, például a határvédelemhez. A német javaslatot az osztrák kormány is támogatja.

Halkó Petra, a Századvég nemzetközi elemzője az Unió 27 műsorában elmondta, hogy a két ország fontosnak tartja, hogy hatékony, együttműködő kapcsolatokat építsenek ki harmadik világbeli országokkal annak érdekében, hogy helyben segítsenek.

Ez nem egy új keletű gondolat, a magyar kormány már több éve hangoztatja, hogy a segítséget helybe kell vinni – tette hozzá.

A szakértő szerint ugyanakkor az alapprobléma nem szűnne meg, vagyis továbbra is érkeznének migránsok az Európai Unió területére, Nyugat-Európában ugyanis így oldanák meg a demográfiai problémákat. Azokat az illegális bevándorlókat pedig, akiket beengednének az Európai Unióba, az úgynevezett „máltai képlet” alapján osztanák el az azt vállaló tagállamok között.

Máltában tavaly szeptemberben arról állapodtak meg, hogy száz migránsból, aki Olaszországba tengeri úton érkezik, huszonötöt Franciaország, huszonötöt Németország fogad be, tíz bevándorlót Olaszország, és a többit szét kell osztani – mondta Kiszelly Zoltán politológus.

Ez úgy változna, hogy az unió külső határain, Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Máltán döntenének a menedékkérelmekről, és azokat, akiket befogadnak, egy képlet alapján szétosztanák az unióban.

Annyi engedményt tennének, hogy azok az országok, amelyek nem akarják befogadni a migránsokat, a külső határok védelmére is fókuszálhatnak” – tette hozzá.

Beszámolók szerint Ausztria azért is támogatja a német javaslatot, mert az elmúlt években jelentősen érintette a migráció. Tavaly év végén, a hivatalos osztrák adatok szerint csaknem minden ötödik osztrák lakos migráns hátterű volt, ami több mint 1,7 millió embert jelent.

2015 óta folyik a migrációs vita az Európai Unióban, és azóta nem sikerült dűlőre jutni” – fűzte hozzá Párkányi Eszter. Úgy vélte, hogy fontos, hogy tagállami kezdeményezések legyenek, és ezek most Németországból és Ausztriából érkeztek.

Az Európai Unió egészében tavaly több mint 650 ezer menedékkérelmet indítványoztak az illegális bevándorlók, amely több mint 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi igénylést. Éppen ezért az Európai Bizottság is megreformálná a menekültügyi rendszert.

Sajtóhírek szerint ennek alapja a „rugalmas szolidaritás” lenne. A szakértő szerint azonban az egész elképzelés nem más, mint egy csapda, amivel később migránsokat kényszeríthetnek a tagállamokra.

Kiszelly Zoltán szerint megismétlődhet a 2015-ös eset, amikor először önkéntes kvótáról beszéltek, amit többségi döntéssel kötelezővé tettek, és amit az unió bírósága is kötelezőnek ismert el.

A német javaslat azt a célt szolgálja, hogy napirenden maradjon a kérdés, a beáramlás folyamatos legyen, és a kvóta valamilyen módon, akár alacsony számok mellett is tovább működjön. Ezeket az alacsony számokat bármikor fel lehet emelni később, ha többen jönnek” – mondta.

Jelenleg Németország látja el az Európai Unió soros elnöki feladatait. A német kormány még ebben a fél évben megreformálná a menekültügyi rendszert. Az Európai Bizottság varhatóan ősszel ismerteti javaslatát.


Hasonló cikkek