Egy nap, ami a székely szabadságról szól

Immáron kilencedik éve, hogy március 10-én fellobbanak Erdély- és Székelyföld-szerte az őrtüzek, valamint szerte a világon a székely autonómiával rokonszenvezők a székelység holdas-csillagos-aranysávos zászlaja alatt egy emberként kiálltják: Szabadságot a székelységnek! De honnan ered ez a leküzdhetetlen, csillapíthatatlan akarat, ami minden évben ezen a napon manifesztálódik?

Nem kell nagy titkokat keresni, elég csak a Wikipédiához nyúlni, ahol a következők állnak a székely szabadság napjának oldalán:

„A székely szabadság napja a Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-i határozata alapján minden év március 10-én megtartott emléknap, a székelység összetartozásának napja.

Azért ezt a napot választották, mert 1854. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, a székely vértanúkat. Ők a Makk-féle összeesküvés tagjaiként az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját szerették volna újra fellobbantani. Életüket adták a nemzeti önrendelkezésért, ezzel a bátorság és hűség példaképeivé váltak.

Az emlékoszlop 21 láb magas, gúla-alakú porosz gránit s talpkövén egy dombormű. Átnyilazott fekvő oroszlánt ábrázol, mely, bár sebezve, első lábai közt szorosan tartja a nemzeti lobogót. Alatta keresztbe tett két kardon a magyar címer áll.”

Bizony, alapvetően ez is egy nemzeti sorstragédiánkhoz kapcsolódik, hiszen ki ne tudná, hogy az 1848-49-es forradalom, majd szabadságharc a székely magyarok keblében is felszította a tenni akarás vágyát. Éppen ezért – ahogy eleiket Mária Terézia katonasága – őket sem kímélte az forradalom leverésének vérgözétől átitatott Bach-korszak vasmarka.

Az elmúlt évszázadok újabb és újabb nemzetrontó-romboló vérzivatarai után, egy újabb összmagyar aranykor kezdetén, 2012-ben nyílvánitatta ki a román impérium uralma alatt nap mint nap megaláztatást szenvedő székelység, hogy bizony elég abból, hogy nincs kezében önön sorsának gyeplője.

Így most már minden évben, március idusa előtt, mintegy felvezetve a március 15-i ünnepséget, a vilég magyarsága kiáll egy része érdekében – azért, hogy saját helyzetükön is javítani igyekezzenek, ugyanis bármennyire is mondhatják, Felvidék nem Erdély, vagy Bácska nem Székelyföld, a székelyek önbecsüléséért folytatott küzdelme a világ magyarságának minden szegletében követendő példa.

Éljen a Székely szabadság, éljen a Világ Magyarsága!

Külhon | PannonHírnök 

Kövessen minket: Facebook 


Jerez J. Gyula

- 20 év média, kisebb szünetekkel - bel- és a világpolitika, kultúra közel és távolabb

Hasonló cikkek