Felkészülni a legrosszabb eshetőségre is – Mit várhatunk a brexittől?

Ugyan nem Magyarország az Egyesült Királyság legfontosabb üzleti partnere, de a két gazdaság szorosan összekapcsolódik, és a jövőbeli lehetőségek tárháza is gazdag.

Ezért érdemes gondosan felkészülni a Brexitre, bármelyik forgatókönyv is valósuljon meg. Ez volt a legfőbb tanulsága a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamera (BKIK) Brexit-rendezvényének, melynek díszvendége Őexcellenciája Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete volt.

Nagy Elek, a BKIK elnöke stílusosan egy Churchill-idézettel nyitotta a rendezvényt: „Szeretem, ha mennek a dolgok. Ha nem mennek, szeretem elérni, hogy menjenek.” Szavai szerint, bár Magyarországot talán más európai országoknál kevésbé érinti a Brexit, a Kamarának fontos felmérnie, hogy a brit kiválástól mit várhatnak a budapesti vállalkozások, a szigetországban élő magyarok, vagy az ott szerencsét próbáló magyar startupok. 2017-ben az Egyesült Királyság Magyarország 11. legfontosabb kereskedelmi partnere volt, az áruforgalomban kiemelt szerepet töltöttek be a villamos gépek és berendezések, közúti járművek és híradástechnikai eszközök. A magyar nagyvállalatok közül a Mol, a Richter Gedeon és a Waberer’s is aktív Nagy-Britanniában, míg az ottani cégek 1000 milliárd eurónyi forgalmat bonyolítanak a magyar piacon, és rengeteg embernek adnak munkát.

A BKIK a Brexitre készülve SWOT-elemzést is készített a két ország gazdasági kapcsolatairól. Ebből kiderült, hogy Magyarország egyik fő erőssége a jó logisztikai háttér és a képzett munkaerő, míg a gyengeségek között az átláthatóság és a túlbonyolított bürokrácia mellett a kkv-k exportból való alacsony részesedése szerepelt. A legfontosabb lehetőségek az élelmiszer-, ital- és dohányiparban, az építőiparban és a beszállítófejlesztésben mutatkoznak, míg veszélyforrásként jelentkezik a devizaárfolyamok változása. Összességében elmondható, hogy a brit piacon kereslet mutatkozik a magas hozzáadott értékű áruk és szolgáltatások iránt, és a BKIK – a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint a Brit Nagykövetséggel partnerségben – szeretné támogatni a magyar kkv-kat, hogy sikeressé váljanak a szigetországban.

Invented in Hungary

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára azzal indította hozzászólását, hogy bár nem örülünk a Brexitnek, a brit polgárok döntését tudomásul vesszük. Az Egyesült Királyság fontos partner Magyarország számára, hiszen a kétoldalú áruforgalom 5,7 milliárd eurót tesz ki, amelyen 2 milliárd eurónyi magyar többlet keletkezik, a brit cégek pedig az 5. legnagyobb befektetők és a 4. legnagyobb foglalkoztatók hazánkban. Négy brit vállalattal – Tesco, Unilever, GlaxoSmithKline, British Telecom – a magyar kormány stratégiai együttműködési megállapodást is kötött.

Magyarország nem puha vagy kemény, hanem tisztességes Brexitet szeretne, melynek során a magyar állampolgárok szerzett jogai nem sérülnek, továbbra is fennmarad a lehető legszorosabb gazdasági együttműködés, és érvényre jutnak a biztonságpolitikai szempontok is.

Az államtitkár szavai szerint van még teendőnk azügyben, hogy a magyar kkv-kat helyzetbe hozzuk a külpiacokon, ami komoly előkészületeket és pénzügyi hátteret igényel. Ebben a folyamatban a kereskedőházak feladata a megfelelő piaci relációk megtalálása, az Eximbank pedig a financiális hátteret tudja biztosítani a piacra lépéshez. Közvetlenül vagy közvetve pedig a külföldi beruházások is a magyar cégeket és embereket gazdagítják – akár munkavállalóként, kivitelezőként vagy beszállítóként. a kormánynak nem célja, hogy olyan beruházásokat vonzzon, amelyekre nincs munkaerőfedezet Magyarországon. A munkanélküliség leküzdését követően az új cél, hogy olyan beruházások érkezzenek, amelyek nagyobb innovációs értékkel bírnak, és így a Made in Hungary után az Invented in Hungary korába léphetünk – fogalmazott Menczer Tamás.

„Nem leszünk gyökeresen más ország”

Iain Lindsay nagykövet felvezetésként elmondta, hogy a Brexit-szavazás arról szólt, a brit polgárok nagyobb beleszólást szerettek volna az életüket érintő döntésekbe, de ettől függetlenül elkötelezett európaiak maradnak. Már csak a megoldásra váró globális problémák miatt sem fordíthatnak hátat Európának. Ami magát a kilépési folyamatot illeti, a Nagy-Britanniában élő négymillió EU-s állampolgár, és az EU-ban élő egymillió brit alattvaló jogainak biztosítása kulcsfontosságú. A pénzügyeket illetően elmondta, hogy „a klub elhagyásáért” 35-39 milliárd fontot fognak fizetni. A 2020. végéig tartó átmeneti időszakban az EU joganyaga érvényes marad az Egyesült Királyságban is, ezalatt kell majd kialakítani a kétoldalú kapcsolatok új rendszerét.

A brit parlament által elfogadott deklaráció értelmében széles és kimerítő gazdasági megállapodásra törekednek az EU-val, és elkötelezettek a szabadkereskedelmi övezet fenntartása mellett, amennyiben az kiegyensúlyozott és tisztességes módon megvalósítható. Emellett viszont nagyobb szabadságot szeretnének a harmadik felekkel folytatott tárgyalásokban. Vámokban és korlátozásokban továbbra sem gondolkodnak, mint ahogy a szakmák kölcsönös elismerése is fennmaradna, és a külföldi vállalkozások is hasonló feltételekkel működhetnének Nagy-Britanniában, mint a helyiek.

A nagykövet elmondta, hogy a brit kincstár figyelmeztetése, mely szerint a Brexit a szigetország gazdaságát hátrányosan érintheti, egyelőre nem teljesült: az 1,7 százalékos GDP-növekedés gyorsabb, mint Franciaországé vagy Japáné; a munkanélküliség 1975 óta nem látott alacsony szinten, 3,9 százalékon áll; tíz éve nem tapasztalt mértékben emelkedtek a bérek, és közben az adók és az államadósság is csökkentek.

Ami a Magyarországgal fenntartott kapcsolatot illeti, a diplomata szerint a Nagy-Britanniában élő mintegy negyedmillió magyar az országok közötti üzleti együttműködésre is jó hatással lehet. A magyar cégek számára mindenképpen kulcsfontosságú a brit piac, hiszen a teljes exporttöbbletünk 40 százaléka ebben a relációban keletkezik, de a szigetországi vállalatok is megtalálják nálunk a számításukat. Így például a világ legnagyobb szeszesitalcége, a Diageo legnagyobb globális irodája Budapesten található, míg a British Telecom Debrecenből látja el az egész világra kiterjedő, 0-24 órás központi szervizszolgáltatást.

Iain Lindsay komoly lehetőséget lát a magas szintű mérnöki tudást igénylő területeken folytatott együttműködésben, így például az önvezető autók, az atomenergia, az okosvárosok vagy a védelmi ipar esetében. A mesterséges intelligencia is kiemelt terület Nagy-Britanniában, és ennek kapcsán az ország volt az idei think.BDPST konferencia díszvendége is. A startupok esetében – elsősorban a fintech területén – különösen bátorítják, hogy Londont válasszák a világra nyíló kapuként. Ebben az esetben azt ígérik, hogy a helyi cégekkel teljesen azonos elbírálásban részesülnek. A nagykövet külön kitért az oktatási rendszerre is. Elmondása szerint Nagy-Britannia – Németország után – a magyar hallgatók második legkedveltebb célpontja, és a Fazekas Mihály Gimnázium valószínűleg több hallgatót küld egy-egy évben Cambridge-be, mint bármelyik angol középiskola.

Mi történik, ha nem lesz megállapodás?

A nagykövet beszédét követően Farkas Gábor, a PwC igazgatója a vállalkozások számára konzervatív megközelítést javasolt a Brexit kapcsán. Ez értelmezésük szerint azt jelenti, hogy a felelős vállalatoknak megállapodás nélküli Brexitre – és ezzel a Világkereskedelmi Szervezet szabályainak életbe lépésére – kell felkészülniük. Viszont Magyarországon – sok más állammal ellentétben – erre eddig nemigen láttak kezdeményezéseket, pedig október 31-e már nincs olyan messze.

A kilépéssel kapcsolatban arra mindenképpen fel lehet készülni, hogy az EU-s támogatások csökkenni fognak a régióban, a befektetések irányának változásából viszont akár pozitív egyenleggel is kijöhet a térségünk. Ami még jól modellezhető, az az exportkereslet várható csökkenése, legyen szó vállalkozások közötti ügyletekről, elektronikusan nyújtott szolgáltatásokról vagy távértékesítésről. Az ÁFA és a vám belépése a becslések szerint 5-10 százalékos költségnövekedést von majd maga után, ami vagy ilyen szintű áremelésben, vagy a beszállítók felé irányuló árcsökkentési nyomásban mutatkozik majd meg. Továbbá arra is fel kell készülni, hogy a közösségi ÁFA-irányelvben foglalt könnyítések – mint a háromszögügyletek kezelése, a vevői készletek elszámolása, vagy a „mini one-stop shop”, vagyis az egy helyen megfizetett ÁFA lehetősége – elveszik az Egyesült Királyság viszonylatában. Ez természetesen a legrosszabb lehetséges forgatókönyv. „Reméljük, hogy a pragmatizmus győz a dogmatizmus felett” – fogalmazott zárásként az igazgató.

Forrás


Hasonló cikkek