Kivételek szinte mindenkinek járnak, a magyarokon kívül? Vállalja fel a magyar kormány a nemzetközi kapcsolatok terén a képviseletünket. Az ügyről a Sulík-Szíjjártó találkozón esett szó Észak-Komáromban.
A kettős állampolgárság lehetősége után a koronavírus-járvány alatti könnyítéseknél is megfeledkeztek a Szlovákiában élő magyar nemzetiségű lakosságról. Fontosabb a svájci, osztrák, német, cseh nyugdíjasok ápolásának biztosítása, mint a szétszakított magyar családok találkozása, vagy a budapesti munkavégzés.
Május 1-től folyamatosan növekszik azon személyek köre, akik Ausztriában, Németországban, Svájcban vagy éppen Csehországban tevékenykedhetnek. Ez a négy ország már mind kilobbizta a lehetőséget saját érdekében. Elvégre a könnyítés leginkább a mezőgazdasági idénymunkásokat, az élelmiszerüzletekben dolgozó eladókat, az ápolónőket és a kórházakban dolgozó egészségügyi dolgozókat érinti. De hamarosan a nemzetközi szervezetek, nemzetközi pénzügyi- és uniós intézmények alkalmazottaira is kiterjed.
A gond az, hogy a felvidéki magyarokra, akik esetenként hónapok óta el vannak vágva családtagjaiktól, vagy épp a határtól 30 kilométernél távolabb (jellemzően Budapesten) dolgoznak, vagy ott van a családjuk, ez nem vonatkozik. Pedig a két ország közti kapcsolat sikertörténet. A földalatti gázvezetéken áramlik a gáz, csak épp a föld felett van lezárva az élet. 669 kilométeres közös határ ide vagy oda, kivételekről esetünkben szó sem lehet. Pedig emberekről, családokról, sorsokról, megélhetésről van szó. Ők ugyanis most itthon vannak, Szlovákiában igénylik a szociális ellátó rendszer lehetőségeit, de hamarosan útra kelnek. És ez így is van rendjén.
Ami nincs rendjén, hogy Magyarország viszonylatában csakúgy, mint a kettős állampolgárság kérdésében a felvidéki magyarok tízezreire senki sem gondol. Vállalja fel a magyar kormány a nemzetközi kapcsolatok terén a képviseletünket. Úgy, ahogy Ausztria, Németország, Svájc, Csehország saját érdekei végett már megtette.
Forrás: Király Zsolt, KÖRKÉP.SK
