Március 27-én, 19:30-tól ingyenesen tekinthető meg a János vitéz című előadás a teátrum Youtube-csatornáján.
A színházi világnapon ünnepi műsorral kedveskedik közönségének a Budapesti Operettszínház. Az online közvetítés 19 órakor veszi kezdetét, és mindenki számára ingyenes elérhető. Először felzúg a közös taps a frontvonalban szolgálók tiszteletére – a színház művészei és dolgozói tapssal tisztelegnek az egészségügyi dolgozók előtt -, majd ezt követi Helen Mirren Oscar-díjas színésznő színházi világnapi üzenetének közvetítése Nádasi Veronika és Homonnay Zsolt tolmácsolásában.
Az est főprogramjaként Kacsóh Pongrác nagysikerű daljátéka, a János vitéz tekinthető meg, a címszerepben György-Rózsa Sándorral. Bozsik Yvette rendezésében egy igazi Petőfi-mesevilág tárul a nézők elé.
A János vitéz Kacsóh Pongrác három felvonásos daljátéka. Szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján Bakonyi Károly írta. A szövegek megírásához Petőfi versein túl Kriza János Vadrózsák című népköltészeti gyűjteményét is alapul vették.
Az elkészült szövegkönyvet Beöthy László, az éppen megalakult Király Színház igazgatója nagy örömmel fogadta, és előadásra alkalmasnak találta. Már csak találni kellett valakit, aki a szövegkönyvhöz megírja a hozzá illő sikeres zenét. Először Sztojanovits Jenő kapta meg, ám ő végül visszaadta a megbízást. Ekkor merült fel Kacsóh Pongrác neve, aki a Csipkerózsa című zenés játékával hívta fel magára a szerzők figyelmét. Kacsóh gyorsan haladt a munkával, az első három dallal pár nap alatt elkészült, de a teljes mű megzenésítése is kevesebb, mint öt hónap alatt kész lett.
Beöthy László eredetileg Takács Mihályt, az Operaház művészét szerette volna Kukorica Jancsi szerepében látni, míg Iluska és a francia királykisasszony szerepét egyaránt Fedák Sárinak, a kor ünnepelt primadonnájának szánta. Fedák Sári azonban a szövegkönyv elolvasása után inkább a főszerepre, Kukorica Jancsi szerepére vágyott. A női főszerepet végül kettéosztották, így Iluska karakterét Medgyaszay Vilma, a francia királykisasszonyt Szamosi Elza formálhatta meg. A gonosz mostoha bőrébe Csatai Janka bújt. A premierre 1904. november 18-án került sor a Király Színházban. Elismerően írtak róla a korabeli kritikák. Egyenesen a magyar operett megszületéséről beszéltek, míg Kacsóh Pongrácot a műfaj megteremtőjeként ünnepelték.
A bemutatót követően megszakítás nélkül 165 alkalommal játszották a darabot táblás ház előtt a Király Színházban, összesen pedig 689 alkalommal került itt színre. A premier után néhány hónap alatt huszonkilenc vidéki színház vette meg az előadás jogát. Kacsóh Pongrác nagy sikerű daljátéka, a János vitéz 40 év után tért vissza a Budapesti Operettszínházba.
Hozzá a kedvcsináló itt tekinthető meg:
(Kiemelt kép: Gordon Eszter fotója/ Budapesti Operettszínház)
Kövessen minket: Facebook
