Február 8-án, csütörtökön elkezdődik a mohácsi busójárás, melynek keretében hat napon át mintegy 2500 maskarás és 71 busócsoport űzi a telet a Duna-parti városban.
A 15 helyszínen több mint 160 hagyományőrző programot kínáló eseményre 110 ezer látogatót várnak a szervezők folklórműsorokkal, néptánccsoportok fellépésével, táncházakkal, busócsoportok bemutatóival, családi és gyermekprogramokkal.
A köznyelvben sokácnak, a mohácsiak körében sokacnak nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.
A busójárás eredete
A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a törökökön, akik a maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
Évszázadok óta változatlanok a télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő férfiak faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a telet és várják a tavaszt. A busójárást 2009-ben vette fel az UNESCO az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára.
Idén február 8. és 13. között kerül sor a mohácsi busójárásra. Bővebb információ a programról ITT található.
Szöveg: Vona Ildikó
Nyitókép: Rosta Endre busómaszk-faragó népi iparművész munka közben a mohácsi Busóudvarban 2024. február 5-én (Fotó: MTI/Ruprech Judit)
Kövessen minket a Facebookon is!
