A Brassó megyei településen máig élénken él a télűző farsangi alakoskodás hagyománya. A térségben legkorábban Ürmösön tartanak téltemetést. Február 3-án, szombaton a vidám menet maszkban, maskarában járta be az utcákat.
A farsangi felvonulás szokása az 1900-as éve elejére nyúlik vissza, és a falu egyik legjelentősebb ünnepe. Az ürmösiek évről-évre felidézik a régi szokást.
Ilyenkor fiatal férfiak vezetik a látványos lakodalmas menetet szalagokkal és virágokkal feldíszített lovakon – élükön kéregetőkkel, rezesbandával. Őket követi a náddal borított szekér, az úgynevezett bolondszekér és a kísérők. A vidám társaság végigjárja a falu összes utcáját. Megállnak a kapuknál, ahol köményes pálinkával, borral, fánkkal és kürtőskaláccsal kínálják őket. Régen tojást, szalonnát, kolbászt kaptak a résztvevők, akik mindent beraktak egy nagy fazékba és tojásrántottát sütöttek belőle. Ettek, ittak, elégették a szekér szalmából készült részét, majd elmentek a bálba. Idén újra felidézték a hagyományt.
Miről híres még Ürmös?
Brassó városától 40 km-re található Ürmös, és jelentős magyar lakosággal rendelkezik. Az Olt bal partján, szép környezetben elterülő falunak van unitárius és ortodox temploma, valamint római katolikus kápolnája. A központban található kastély a hagyomány szerint I. Rákóczi György vadászkastélya volt. Maurer Lajos 1848-as szabadságharcos honvéd ezredesre pedig azért büszkék az itt élők, mert Ürmösön született.
Szöveg: Vona Ildikó
Nyitókép: A vőfély a farsangi felvonulás élén Ürmösön 2024. február 3-án (Fotó. MTI/ Kátai Edit)
Kövessen minket a Facebookon is!
