Minden évben március végétől november elejéig több mint 500 000 ember utazik a franciaországi Givernybe, hogy meglátogassa azt a helyet, amelyet elsősorban Monet festményeiről ismer.
A kertbe látogatókat egy bájos rózsaszínű parasztház fogadja smaragdzöld redőnyökkel, ragyogó virágágyások között, amelyekben évszaktól függően nyílnak a tulipánok, napraforgók vagy a levendula. Egy kis alagúthoz vezető jelzéseket követve, szomorúfűzekből és bambuszhajtásokból álló oázisba jutnak, ahol egy tavirózsákkal teli tavacska mellett sétálhatnak, mielőtt átkelnek a fűzfákkal borított japán gyaloghídon.
Claude Monet giverny-i kertje több volt, mint idilli inspiráció és szabadtéri műterem leghíresebb festményeihez. Kertje már régóta teljes értékű műalkotásnak tekinthető. Ma az impresszionista mester otthona és kertje, nem csak a művészetkedvelők, hanem a botanika szerelmeseinek és az utazni vágyók zarándokhelye is. 2017-ben Jean-Yves Le Drian francia Európa- és külügyminiszter bejelentette, hogy a helyszínt az UNESCO a világörökség részévé kívánja nyilvánítani. Ez az eredmény nem kis részben Gilbert Vahénak, Giverny főkertészének volt köszönhető.
Vahé kapcsolata a kerttel 1977-ben kezdődött annak helyreállítása során. Michel Monet, a művész fia 1966-ban bekövetett halála során a birtokot a párizsi Szépművészeti Akadémiára hagyta, azzal a céllal hogy múzeum legyen belőle. A kert azonban egy évtizedig érintetlenül állt.
A kert újjáélesztésére irányuló kezdeményezés végül Gérald Van der Kemp francia filantrópnak és kurátornak köszönhetően valósult meg. Van der Kemp a versailles-i kastély helyreállításának élharcosaként is ismert, később ő lett a giverny-i kert első igazgatója és kurátora. 1970-ben New Yorkban megalapította az amerikai mecénások által támogatott Versailles-i Alapítványt, amely Giverny-t is finanszírozta. A kert igazából viszont akkor kezdet új formát ölteni amikor Vahéval találkozott.
Monet büszke volt kertjére. Saját alkotásaként tekintett rá, amely egyben szabadtéri műtermet is jelentett ahol az időjárás függvényében festhetett. A művész Givernyben töltött idejét gyakran sötétebb műveivel és személyes megpróbáltatások teli időszakával hozzák összefüggésbe, különösen az első világháborúhoz köthetően. A kert azonban állítólag örömmel töltöttel el, valamint motivációt adott a művek megalkotásához, amelyek később a nyugati festészet absztrakció felé való elmozdulását alapozták meg.
Kövessen minket: Facebook
