Karácsonyi ajándékok a fa alatt

A Karácsony a mi kultúrkörünkben szinte elképzelhetetlen feldíszített fa nélkül. S az decemberi ajándékozási láz világszerte ismert jelenség ma már… De miért alakult ki ez a szokás?

A karácsonyfa állítás szokása skandináv vagy német eredetű, s az első lejegyzett közismert alakja az egyházat is megreformáló protestáns Luther Márton volt, aki már 1536-ban karácsonyfát állított a gyermekeinek. Ám ajándékokat még ők sem találtak a fa alatt.

A kicsinyek akkortájt a szépen feldíszített fenyőt ékesítő finomságokkal is boldogan beérték: ekkoriban még az alma, a dió, a pattogatott kukorica, s később a mézeskalács és az édes habkarika jelentették az ajándékot. A karácsonyfát is ezekkel s színes papírdíszekkel ékesítették.

Hazánkban jóval később, a reformkorban terjedt el a karácsonyfa díszítés szokása. Eleinte a nemesi családoknál, később a módosabb polgári családok körében terjedt el. Addig pogány eredetű hagyományok éltek a köznép körében: kökényből vagy rozmaringból készített csokrot függesztettek a gerendára, vagy összekötözött fagyöngyből és borókából készítettek koszorút.

A zöld fenyő a természet megújulását jelképezi. Az ünnepi díszbe öltöztetett fán ma már a csillogó gömbök és szalagok dominálnak. Sok családnál szívesek aggatnak a fára angyalkákat, s más kedves figurákat is.

 

De nem feledkezhetünk meg a színes papírba csomagolt szaloncukorról! A szaloncukor francia földről származó elődjét, a fondant-cukrot német cukorműves mesterek hozták el hozzánk a 19. század elején, s cukrász mesterek honosították meg hazánkban. A csokoládémáz később került a cukorkákra. Érdemes tudni, hogy a színes selyempapírba csomagolt édesség ebben a formában magyar sajátosság! A neve is azt idézi, hogy azok a tehetősebb családok, akik megengedhették maguknak a karácsonyfa-állítást, a fenyőt a lakás fő helyén, a szalonban helyezték el.

A gyertyák – ma színes égők – a kereszténység gondolatkörében a „Világ Világossága”, vagyis Jézus Krisztus jelképei, a gömbök, ezüst- vagy aranyszínű szalagok és girlandok, s az „angyalhaj” a csillagok, bolygók és a Tejútrendszer megtestesítői. E vallási szimbólumok szerepe azonban ma már kissé megkopott, sok helyen eredeti jelentésük helyett egyszerűen a Karácsonyt idézik, a szeretet ünnepe pedig egyre inkább arról szól, hogy a rokonok egymást igyekeznek túllicitálni ajándékozásban, s azt lessünk, vajon a szomszédunk idén több világító lampiont tett-e ki nálunk?… Ez nem jó irány, de rajtunk múlik, hogy mire helyezzük a hangsúlyt.

Kívánok szeretetteljes, boldog, békés ünnepeket mindenkinek!

Tihanyi-Konda Szilvia

 

Kapcsolódó cikkek:

Karácsonyi készülődés:  Advent harmadik vasárnapja

Karácsonyi csodavárás: ki hozza az ajándékot?

Karácsony: családi idill a fa körül?

 

Képek forrásai: 
https://3c1703fe8d.site.internapcdn.net
https://24.p3k.hu

Vélemény, hozzászólás?