A múzeumok büszkék gyűjteményükbe tartozó műalkotásokra, főleg ha az egy olyan régi nagymester műve, mint Peter Paul Rubens. A flamand mester Sámson és Delila című remekművét, 1980-ban vásárolta a londoni National Gallery, mai értékén számolva 18 millió dollárért, a Christie’s árverésén. A festmény azt a bibliai jelenetet ábrázolja, amikor Delila elárulja Sámsont. Utasítása szerint egyik bűntársa levágja a férfi haját, aki ettől elveszti természetfelletti erejét és kiszolgáltatottá válik az ajtó előtt várakozó őrökkel szemben. A csillagászati összegekkel bíró festményről azonban nemrégiben kiderült, hogy hamisítvány.
Rubens 1609 körül valójában megfestette a bibliai epizódot, egyik fő patrónusának Nicolaas Rockoxnak, Antwerpen polgármesterének. Azonban 1640-ben Rockxon halála után a festménynek nyoma tűnt, és csak 1929-ben bukkant fel legközelebb Párizsban. A mű eredetiségével kapcsolatos nézetek már évtizedek óta megosztják a művészettörténészeket. Euphrosyne Doxiadis független tudós szerint, a mű talán épp azért tűnt el, hogy hamisítvány kerüljön a helyére. A National Gallery-ben őrzött festményen Sámson lábujját levágja a kép széle, míg két 17. századi metszet másolaton, a teljes lábfej látszik. Kritikusok szerint a múzeumi csonka kompozíció bizonyítja, hogy a festmény egy másolata az elveszett eredetinek.
A svájci székhelyű Art Reognition tech cég, mesterséges intelligenciát használ műalkotások eredetiséginek megállapításához. A technológiai előrehaladottság a hamis műtárgyak felderítésiben is hatalmas lépés, hiszen az alapvetően időigényesés, drága és tesztek sorozatából álló eljárással ellentétben, a robot egy ecsetvonásból képes megállapítani a mű eredetiségét. Az algoritmus megalkotása során, a gépet megtanítják egy adott művész ecsetvonásainak azonosítására, így az különbséget tud tenni egyes minták között. Az Art Recognition kimutatása szerint, Sámson és Delila képét 91.78 százalék valószínűséggel nem Rubens festette. Összehasonlításképp az algoritmust lefuttatták egy másik a múzeumban található Rubens műalkotáson is, amely 98.7 százalékban bizonyult eredetinek.
Habár a teljes tanulmányt még nem publikáltak, az eddigi eredmények megosztják a művészettörténészeket. Egy részük kétségbe vonja a mesterséges intelligencia pontosságát, hiszen egy gép nem értheti hogyan dolgozott egy művész. A múzeum egyelőre figyelemmel kíséri a kutatást, megvárják annak teljes közzé tételét, hogy a bizonyítékokat megfelelően tudják majd kiértékelni.
