Karrier a szürrealizmusban
Dora Maar neve szinte csak felsejlik a művészettörténetben. Egész élete a 20.század alkotóihoz fűződő kapcsolatok terítéke, mégis leginkább Picassóhoz köthetően emlegetjük. Emiatt termékeny munkássága majdnem kicsúszott a kezünk közül. De ha közelebb merészkedünk hozzá láthatjuk: Joan Miró és Paul Klee mellett kiállítani, ahogyan Meret Oppenheimet és Frida Khalót lencsevégre kapja, vagy hogy ugyanabban a sötétkamrában dolgozik ahol Brassaï. De láthatjuk Simon de Beauvoir mellett is, ahogy a párizsi német megszállást vészelik át együtt, avagy a szürrealista mozgalom megalapítójával André Bretonnal a fasizmus ellen felvonulni.
Egészen az 1980-as évekig, pályafutását a kísérletezgetések határozták meg. Forradalminak számított abból a szempontból, hogy nem volt hajlandó egy anyagnál vagy technikánál megmaradni. Jellemzően a legtöbb 20. században alkotó nőhöz, a legtöbb női fotógráfusról is csak lábjegyzeteket találunk, míg férfi kortársaik művész óriássokká nőttek ki magukat. Dora Maar arcát leginkább kétdimenziós, kilapított, darabokra tört Síró nőként, múzsaként ismerjük Picasso életművéből.
Pedig Maar egy igencsak gyümölcsöző fotográfusi karriert futott be, mielőtt a festészetre tért volna át. 1930-ban hat nagyszabású szürrealista kiállításon is kiállított Európa szerte, és ő volt az egyedüli fotós aki, mind a hat kiállításon szerepelt. Egyik legnagyobb hatású munkája – Ubu portréja 1936-ból, amely igencsak misztikusan ábrázol egy tatú embriót – három kiállításon is szerepelt. Az Ubu portréjához hasonló munkái hatalmas hatást gyakoroltak a szürrealisták fotográfiához való viszonyulásában.
Dora Maar a reklámfotózás egyik mozgatórugója volt. 1932 és 1935 között, Pierre Kéfer művészeti vezetővel egy stúdiót vezettek, sajnos munkáit tévesen sokszor Kéfernek tulajdonították. Akkoriban széleskörű megbízásai voltak irodalmi, művészeti kiadványokra, szépségápolási márkáktól, és divat, erotika magazinoktól.
A síró múzsa
1937-ben azonban jelentős fordulat állt be karrierjében. Ez volt az az év, amikor Picassót megbízták a Guernica megfestésével, amelyet Maar több száz fotón keresztül dokumentált és publikált. Ugyanez az év amelykor a mindegy 60 darab „Síró nő” rajz, metszet és festmény múzsájává válik, nem is tudván mennyire meghatározzák majd őt. És végül az az év, amikor Picasso ráveszi, hogy hagyja el a fotózást és térjen át a festészetre.
Mind az alkalmazott mind a személyes munkáit áthatották a szürrealista témák. May Ray és Lee Miller látásmódjához hasonlóan ő szívesen játszott az álomszerűség feszültségeivel fotómontázsain. A szürrealisták egyik kedvenc játékának ’gyönyörű holttest’, technikáját alkalmazva vizsgálta a kor pszichoanalitikus fogalmait, a hisztériát, az álmok titkait, és freudi nézeteket. Egyik leghíresebb munkáján (1934) egy kagylóhéjból előbukkanó női kéz, lakozott körmű ujjai pihennek a homokban.
A szürrealistákhoz nemcsak alkotói gyakorlata, hanem politikai nézete miatt tartozott. Aktív tagja volt Breton és Georges Bataille vezette Contre-Attaque antifasiszta csoportnak. A festészettel a II. világháború első éveiben kezdett el foglalkozni, amikor az egész művészgeneráció hatalmas lelki és erkölcsi megpróbáltatásnak volt kitéve.
1946-ban festői pályája élén, fokozatosan kezdett visszahúzódni a nyilvánosság elől. Lemondta kiállításait és több munkáját is megsemmisítette. Picassóval felbomló kapcsolata idegösszeroppanással zárult, a viharos kapcsolatból való gyógyulás után élete egy elmélyedtebb, spirituálisabb szakaszba lépett. Festészetének témája a portréba, majd absztrakcióba és végül természetbe alakult át. Egy dél-franciaországi városban találta meg második otthonát és nyugalmát.
1997-ben Maar művei hagyatéki örökség során szélnek eredtek. Habár munkái jelentős intézményekbe és magángyűjteményekbe kerültek, saját munkáit beárnyékolta a gyűjteményében megtalált eredeti Picasso művek. Több száz különböző médiumnak készült művet tételenként adták, és sosem katalogizálták. Több évbe telt mire művészettörténészek, galeristák, kurátorok össze tudták rakni az életét, és beazonosítani termékeny életművét.
Kövessen minket: Facebook
