A szerzőről: Gabriel Wolf író, költő, szerkesztő, műfordító, zeneszerző, énekes, grafikai tervező. Első publikációja az irodalom terén az Álom harcos című dark fantasy novella volt, mely a Cherubion Könyvkiadó egyik antológiájában látott napvilágot 2003-ban. Első nyomtatásban megjelent regénye a Pszichokalipszis volt, 2017-2019-ig 8 regényt s összesen 64 megjelent művet jegyez horror, sci-fi, fantasy, paródia és romantikus műfajokban, ezekből 4 angol nyelven, saját fordításban. Jelenleg három sci-fi műve (két regény és egy kisregény) Zsoldos Péter-díjra van jelölve. Borítóinak (s egyben az Arte Tenebrarum kiadó köteteinek borítóinak is) 99%-át maga tervezi. Ám nemcsak az irodalomban, hanem a zenében is jelentős sikereket ért el. 1994-től 2010-ig főképp zenével foglalkozott, összesen 34 lemeze jelent meg, főleg külföldi kiadóknál (Franciaország, Amerika, Oroszország). Műfajai: black metal, industrial, elektronikus és szimfonikus. Együttesei: Finnugor (black metal), Ywolf (szimfonikus gótikus zene), Infra Black (industrial/terror EBM), Aconitum Vulparia (dark ambient), The Flow (industrial). Ajánlómban legújabb regényéről írok!
Könyvadatok:
Cím – A halhatatlanság hullámhosszán
Műfaj – Science Fiction
Szerző – Gabriel Wolf
Kiadó – Arte Tenebrarum Publishing
Megjelenés – 2019
Oldalszám – 252
ISBN – 9780368306167
2019-ben megjelent science fiction regény A halhatatlanság hullámhosszán. Gabriel Wolf ismét remekművet alkotott, melynek minden sora tökéletesen élvezhető, az elsőtől az utolsóig.
„Az amerikai kormány már régóta rádióhullámokkal befolyásolja a lakosság tudatalattiját. Az emberek közel egy évszázada agymosásnak vannak kitéve, és emiatt teljesen másnak látják a világot: szebbnek, gazdagabbnak, ahol van értelme élni, dolgozni, és akár még hinni is. Kár, hogy a Bibliát is csak az amerikai állam találta ki a hatvanas években.” Így kezdődik a regény fülszövege, amelyből már nagyon sokat sejthetünk. Éppen elég figyelemfelkeltő ahhoz, hogy végig akarjuk olvasni, miután levettük a polcról, és hazavittük magunkkal.
Egy ponton sem kell csalódnunk: a három epizódból álló regény végig fenntartja az olvasó érdeklődését, a cselekményvezetés kellően szövevényes, végig pattogós és lendületes, ám a végén nem hagy fent maradni zavaró kérdéseket, az elvarrandó szálak elvarrásra kerülnek. Bennem is csak az egészséges érdeklődés maradt fent, hogy vajon a jövőben mi történik a két főhőssel, Tony-val és Julie-val?
A halhatatlanság hullámhosszán véleményem szerint egy olyan tökéletes sci-fi regény mintapéldája, amely nem csak kifejezetten a férfi olvasókhoz szól. Talán korábban azért nem kedveltem ezt a műfajt, mert egy író részéről sem éreztem azt, hogy meg akarna szólítani engem is. Féltem, hogy milyen véleménnyel leszek erről a regényről, aztán megszületett az ítéletem, miszerint végre valaki figyel rám is! Wolf nem rekeszti ki a nőket ennek a műfajnak a szeretetéből, de ez az igyekezet semmit nem vesz el a mű értékéből, talán mert ez tökéletesen ösztönös nála. Úgy alkot magával ragadót, hogy az szólni képes az olvasók meglehetősen széles köréhez.
A hagyományos sci-fi kedvelőihez intézve szavaim azt tudnám mondani, hogy semmiképp se rettenjenek vissza a fentebb olvasható, női szemszögű ajánlóm láttán. A regényben kedvünk szerint utazhatunk térben és időben, megmártózhatunk a múlt és a jövő vívmányaiban, különböző, jövőbeni fegyverek működésébe is betekintést nyerhetünk. Tulajdonképpen minden olyan motívum megtalálható a regényben, amelytől sci-fi lesz egy sci-fi. Az író olyan mesterien alkalmazza ezeket a fogásokat, hogy az alkotás teljesen újszerű, a történet sosem látott/hallott. Valamint Wolf képes ötvözni a science fictiont a görög mitológiával is, azon a ponton, ahol megjelenik Hydra, a legendás gonosz. Ez nálam abszolút plusz pontot jelentett olvasás közben.
A borító pedig egyszerűen zseniális, s mint a bevezetőben is említettem: ez is az író keze munkáját dicséri. Minden motívum megtalálható rajta, amely nagy jelentőséggel bír a regényben, mégsem tűnik egy pillanatra sem zsúfoltnak. Valósággal viszi magával az ember tekintetét. Éppen annyira kedvelem a borítót, mint alkotást, amennyire odavoltam a regényért. Mindkettő teljes mértékben maximális pontot érdemel.
Végül pedig, de nem utolsó sorban: ha valaki megkérdezi tőlem, hogy milyen egy jó regény, akkor immáron több Wolf-szerzeményt elolvasva azt mondom, hogy pontosan olyan, amilyeneket Gabriel Wolf az olvasói elé tár!
Marosi Katica
