Juncker: nem ad okot különösebb aggodalomra a jogállamiság helyzete Romániában

Több uniós országban is problémát jelent a jogállamisági elvek szigorú alkalmazása, a romániai helyzet azonban nem ad okot különösebb aggodalomra

– jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben, miután Viorica Dancila román kormányfővel tárgyalt.

A közös sajtóértekezleten Juncker hangsúlyozta: bár egyeseknek az a benyomása, hogy veszélybe került a jogállamiság Romániában, ő maga “teljes mértékben megbízik a román igazságszolgáltatási rendszerben”.

“Mindent alaposan figyelemmel fogunk követni, ami figyelemmel követhető” – fogalmazott.

Hozzátette, Klaus Iohannis román államfőhöz hasonlóan Viorica Dancila is rendkívül EU-párti, továbbá mindketten elkötelezettek a jogállamisági elvek mellett.

A bizottság elnöke arról számolt be, hogy a találkozón egyebek között a jövő évi román uniós elnökségről, az EU következő költségvetési keretéről, illetve a román igazságszolgáltatás működését ellenőrző uniós mechanizmusról és az ország jövőbeli schengeni övezeti tagságáról is egyeztettek.

Juncker emellett elismételte korábbi kijelentését, miszerint a Romániával és Bulgáriával szembeni értékelési mechanizmust a bizottság mandátumának végéig le kell zárni, és hangsúlyozta, hogy a két országot mielőbb fel kell venni a schengeni övezetbe.

Dancila leszögezte, kormánya számára az “európai dimenzió” kulcsfontosságú és az is marad, mindent meg fognak tenni, hogy “nyílt, átlátható és hatékony legyen az együttműködés” az uniós intézményekkel.

A jogállamisági bírálatok kapcsán kiemelte: ha kételyek merülnek fel, a konkrét ügyekről kell beszélni, nem csak általánosságban, erre pedig nyitottak bármikor.

“Az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét biztosítani kell, nem szabad beavatkozni a bírósági ügyekbe” – hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint ez adott az országában, ahol “nagyon pozitív fejlemények” történnek.

Az Európai Bizottság januárban aggodalmát fejezte ki a tervezett romániai igazságügyi reform miatt. A három törvényből álló igazságügyi csomagból előző héten már a harmadik jogszabály is megbukott az alkotmánybírósági normakontrollon.

Romániában immáron egy éve szerveznek kisebb-nagyobb tüntetéseket azon helyi civil szervezetek, melyek szerint a korrupt politikusok megmentése érdekében akarják átszervezni az igazságszolgáltatást és módosítani a büntetőjogot. A kormányoldal szerint viszont a reform azért szükséges, mivel Románia ügyészállammá vált, ahol sérül az ártatlanság vélelme.

Bukarest az ország 2007-es EU-csatlakozásakor vállalta, hogy az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságokat felszámolja, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság egy értékelési mechanizmus keretében figyelemmel követi. Ennek lezárása azért is fontos Románia számára, mivel több uniós tagállam is ettől tette függővé felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségbe.

Vélemény, hozzászólás?