Kaszás Attilával látható a legendás Padlás a Vígszínház szülinapi programjában

Online vetítésekkel ünnepel a 125 éves Vígszínház.

Százhuszonöt éve, 1896. május 1-jén nyitotta meg kapuit a Vígszínház. Azóta társulata 1443 előadást mutatott be, a nézőtéren pedig közel ötven millióan foglaltak helyet.  A jubileumi évben sok meglepetéssel várják a közönséget. Az ünneplés már el is kezdődött egy múltidéző, május 1. és 8. között tartó ingyenes online vetítéssorozattal.

A programban szereplő felvételek 1965 és 1994 között készültek. Kornis Mihály 1989-ben bemutatott Körmagyar című darabja indította az ünnepi stream hetet, amit május 8-án, szombaton este A padlás musical híres, első szereposztásának produkciója zár.

Közben pedig olyan remek előadásokat láthattak a nézők, mint például a Macskajáték (Sulyok Máriával, Bulla Elmával a főszerepben), a Jó estét nyár, jó estét szerelem (Marton László rendezésében, Hegedűs D. Géza megrendítő alakításával), vagy az 1992-ben készült Dühöngő ifjúság című John Osborne-darab (Kaszás Attila és Eszenyi Enikő főszereplésével, Rudolf Péter rendesében.)

Május 8-án, szombaton este 19 órakor kezdődik A padlás vetítése, és – akárcsak a többi produkció esetében – a felvétel 24 órán keresztül lesz elérhető a színház honlapján.

Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter fülbemászó dalokkal teli meséjét 1988. január 27-én mutatták be a Vígszínházban, Marton László rendezésében.  A cselekményt egy fiatal kibernetikus, egy szerelmes szomszédlány és négy, a túlvilágot kereső szellem elevenítette meg. Az eredeti szereposztásban Kaszás Attila játszotta Rádiós szerepét, Igó Éva Sünit, míg a szellemeket Méhes László, Pápai Erika, Rácz Géza és Rudolf Péter. A produkcióban közreműködött még Tábori Nóra, Hegedűs D. Géza, Balázs Péter, Seress Zoltán. Ezt az előadást vetíti most le a Vígszínház.

A legelső szereposztás (b–j), alsó sor: Kaszás Attila, Méhes László, Igó Éva, felső sor: Pápai Erika, Rácz Géza, Hegedűs D. Géza, Rudolf Péter (Fotó: Vígszínház)

Igazi sikertörténet tanúi lehetnek a nézők. A bemutató idején a Vígszínház komoly anyagi gondokkal küzdött, ezért próbáltak ott spórolni, ahol lehetett. A díszlet csupa korábban használt bútorból állt, a jelmezekre is kevés pénz jutott. Az alkotók kényszerből úgy döntöttek, a látványos színpadkép helyett minden energiát a színészi játékra összpontosítanak. Ez aztán megtette a hatását. Kaszás Attilától olyan karakteres alakítást láttunk, amely örökre meghatározta a főszereplő, Rádiós figuráját.

Ez az az előadás, amire a Vígszínház 125 éves létezése során a legtöbb néző váltott jegyet. Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter félig mese – félig musicalje generációk szívébe lopta be magát. Marton László rendező az 1988-as premier után azt mondta: „Ez a darab egy kincs”, a készítők közül azonban senki nem gondolta, hogy ekkora siker lesz. Csak a Vígszínházban egymillió néző látta, nemrég már az 1000. előadás is megvolt. Sőt, Miskolctól Debrecenen át Zalaegerszegig valamennyi magyarországi kőszínház játszotta, és külföldön is színpadra állították. Generációk nőttek fel a zenés mesén, mely népszerűsége máig töretlen.

A produkció egyik nagy slágere itt tekinthető meg:

(Kiemelt kép: MTI/ Kovács Attila fotója)


Vona Ildikó

Híradások, beszámolók művészeti, színházi, zenei eseményekről, valamint interjúk készítése ismert művészekkel.

Hasonló cikkek