Őseink januárban különösen sok megfigyelést tettek az időjárással kapcsolatban. Ezek közül az egyik pont mára, azaz január 6-ára, Vízkereszt napjára vonatkozik.

Vízkereszt a karácsonyi ünnepek záró napja, ezt követően kezdődik a farsang időszaka. Az egyik legősibb keresztény ünnep, amely a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését és Jézus első csodáját (azaz a víz borrá változtatását) kapcsolja össze.

Úgy tartották, ha ezen a napon “csurog az eresz”, azaz kisüt a nap és olvad a hó, akkor hosszú és hideg lesz a tél. Ha a hőmérséklet fagypont alá csökken, akkor is sokat kell várnunk a madárcsicsergős tavaszi időre. Ha viszont havazik, akkor korán jön a tavasz.

Ilyenkor elődeink legfőképpen azért imádkoztak, hogy fújjon a szél, az ugyanis jó termőidőt és szerencsés évet jelent a hiedelmek szerint.