A periódusos rendszer hetedik sorát záró elemek neveihez november 8-ig lehet nyilvánosan megjegyzéseket fűzni, mielőtt a hivatalos eljárás megindulna és a nevek a periódusos rendszerben felváltanák a jelenlegi, sorszám alapján adott megnevezéseket.A 115. elem, moscovium (Mc) az orosz fővárosról, a 117. elem, tennessine (TS) – Tennesse amerikai szövetségi államról kapta nevét. Az elemeket a dubnai nukleáris kutatóintézet, a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium, a Tennessee-i Vanderbilt Egyetem és az Oak Ridge-i Nemzeti Laboratórium tudósai fedezték fel.Tennessee más a második amerikai állam, amelyről elemet neveztek el, Kalifornia volt az első.A 113. elemet nihoniumnak (Nh) keresztelték el japán felfedezői. Nihon az ázsiai szigetország japán neve. Ez az első elem, amelyet ázsiai országban fedeztek fel. A szigetországbeli tudósok 2012-ben jelentették be, hogy sikerült előállítaniuk a megfoghatatlan 113-as rendszámú elemet, amelynek atommagjában 113 proton van. A Földön nem fordul elő természetes állapotban, ezért laboratóriumban kell előállítani. A RIKEN Nishia Központjában (RNC) sikerült létrehozni a rendkívül instabil elemet, amely gyorsan el is bomlott. A találgatások arról szóltak, hogy japoniumnak keresztelik majd.A 118. elemnek szintén a dubnai intézet és a Livermore laboratórium tudósai adhattak nevet, az oganessont (Og) az orosz fizikus, Jurij Oganesszján tiszteletére nevezték el. Az orosz fizikus vezeti a dubnai Flerov laboratóriumot, amely az 1990-es évek végén felfedezte az periódusos rendszer flerovium nevű elemét.Oganesszján a második élő tudós Glenn Seaborg után, akiről elemet neveztek el.Az elemek általában jellemzőiknek, földrajzi helyeknek, mitológia alakoknak, tudósoknak a neveit kaphatják meg. Hagyományosan a felfedezők kapják meg a jogot a végleges elnevezésre. A 110-es rendszámú elemet például a darmstadti (Németország) Nehézionkutató Intézet kutatói városuk után darmstadtium (Ds) névre keresztelték. A 112-es elem pedig Nikolausz Kopernikusz tiszteletére a copernicium (Cn) elnevezést kapta 2010-ben a német, finn, orosz és szlovák kutatóktól, akik létrehozták.